Pesti Srácok

Hankó Balázs: a határidő-hosszabbítás lehetőséget teremtene, hogy egyetemeink beadják Erasmus+ pályázataikat

Hankó Balázs: a határidő-hosszabbítás lehetőséget teremtene, hogy egyetemeink beadják Erasmus+ pályázataikat

A beadási határidő meghosszabbítása lehetőséget teremthet arra, hogy egyetemeink benyújtsák a pályázataikat az Erasmus+ programra - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában azzal kapcsolatban, hogy múlt pénteken, az uniós oktatásügyi miniszterek informális találkozója után közölte, nyitottságot mutat Brüsszel az Erasmus+ ügyében.

Hankó Balázs hozzátette, a nyitottságot ahhoz képest kell értékelni, hogy eddig teljes elutasítást tapasztaltak az Erasmus+ programban való részvétellel kapcsolatban. A diszkrimináció nehezen érthető, hiszen a felsőoktatás nemzeti hatáskör, ez pedig egy direkt uniós program, és a magyar kormány minden feltételt teljesített, ami Brüsszel részéről megjelent - jelentette ki az államtitkár.

Az Erasmus+ program esetében azt kérték, hogy május végéig hosszabbítsák meg a pályázati határidőt a modellváltott egyetemek esetében - emlékeztetett, kiemelve, kész szakmai válasszal rendelkeznek minden kérdésre, ami az összeférhetetlenségre vagy a kuratóriumi tagsági időre vonatkozik.

Azonban a kormány nem vár Brüsszelre, elindította a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelynek segítségével a világ vezető egyetemeire juthatnak el a magyar hallgatók - hangsúlyozta Hankó Balázs.

PestiSracok facebook image

Az államtitkár úgy fogalmazott: megdöbbentő volt számára uniós kollégáinak csodálkozó arca, amikor tájékoztatta őket, hogy miközben ők az Erasmus+ sikeréről beszélnek, Brüsszel diszkriminatív döntése nyomán a magyar, és a Magyarországon tanuló 43 ezer külföldi diák alapvető korlátozásban szenved, nem vehetnek részt a mobilitási programokban.

Az uniós tagállamok képviselői azzal sem voltak tisztában, hogy Magyarország már négy hónappal ezelőtt elküldte a jogszabály-módosítási javaslatait, amelyekre eddig nem kapott választ - jegyezte meg.

Közölte, két olyan követelésnek nem hajlandó eleget tenni a kormány, amely sérti a nemzeti szuverenitást és az egyetemi autonómiát: az egyik, hogy zárják ki a kuratóriumi tagok közül a magyar rektorokat, egyetemi tanárokat, professzorokat, a másik, hogy NGO-k mondják meg, kik legyenek a kuratóriumi tagok.

Sikeres a megújított felvételi rendszer

Hankó Balázs beszélt a megújított felvételi rendszerről is, rámutatva, több mint harminc százalékkal nőtt a jelentkezők és a felvettek száma. A felvételi rendszer sokkal rugalmasabbá vált, a pontrendszer jobban illeszkedik az egyetemek profiljához, az intézmények nagyobb döntési szabadságot kaptak, ez növeli az egyetemi autonómiát, ami versenyképesebb felsőoktatást tesz lehetővé - fejtette ki az államtitkár.

Az ELTE és a BME béremelési javaslatával kapcsolatban elmondta: 2016-hoz képest megduplázták, ezermilliárd forintra emelték a felsőoktatás forrásait, volt béremelés 2016-17-ben és 2021-22-ben. Az egyetemi életpályán oktatási és kutatási tevékenység is van, az ebből összeadódó átlagbér például egy egyetemi docens esetében 800 ezer, egy egyetemi tanárnál 1,2 millió forint - folytatta Hankó Balázs.

Megjegyezte, állami pályázatokon keresztül is érkeznek kutatási források az egyetemekhez, továbbá ösztönzik az intézményeket, hogy a piaci bevételeiket erősítsék, hiszen már erre is van lehetőségük.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az államtitkár beszámolt arról, hogy a múlt heti brüsszeli találkozón bemutatta a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelynek keretében külföldi diákokat is várnak Magyarországra, a magyar hallgatók pedig a világ vezető egyetemeire juthatnak majd el.

Tízmilliárd forint, nyolcezer diák, külön kétmilliárd forint a top kétszáz vezető egyetemre szerte a világban, 350 ezertől 500 ezer forintig terjedő ösztöndíj, és nem csak diákok, hanem oktatók, kutatók is részt vehetnek abban - összegezte röviden Hankó Balázs a tudnivalókat a programról. Kiemelte: mindazt, ami véleményük szerint hiányosság az Erasmusban, azt itt megoldották, és ezeket javasolják átvezetni az Erasmus+ programba is.

Forrás: MTI, fotó: vehir

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.