Pesti Srácok

Ma ünnepli hetvenötödik születésnapját a Kossuth-díjas Reviczky Gábor

Ma ünnepli hetvenötödik születésnapját a Kossuth-díjas Reviczky Gábor

Március 28-án lett hetvenöt éves Reviczky Gábor Kossuth-díjas színész, a nemzet művésze. Az alkotó erdélyi nemesi családból származik, felmenői között ispánok, főispánok voltak, egyikük az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó magyar származású kancellárja volt, írja a Magyar Nemzet.

A Nemzet Színésze nemrég exkluzív interjút adott a hirado.hu-nak, ahol a színjátszás és a természet iránti szeretetéről, a rákkal való küzdelméről beszélt, és a horgászat nagyköveteként azt is elárulta, mit kívánna, ha kifogná a csodatévő aranyhalat. A színészettel kapcsolatban elmondta:

Magyarország helyzetével kapcsolatban így fogalmazott az elismert színművész:

PestiSracok facebook image

Arra a kérdésre, hogy mit kívánna, ha kifogná a csodatévő aranyhalat, így válaszolt:

Reviczky Gábor 1973-ban friss diplomásként a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött, 1975 és 1977 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban, azután egy-egy évadot a Miskolci Nemzeti Színházban, majd a Kecskeméti Katona József Színházban játszott. 1979-től egy évtizedig a Vígszínházhoz kötötte a szerződése, majd két évadot a Nemzeti Színház tagjaként töltött, 1991-től pedig ismét a Vígszínház társulatának tagja lett. 2013-ban visszatért a budapesti Nemzeti Színházba, 2016-tól pedig szabadúszóként tevékenykedik.

Közkedvelt, sokat foglalkoztatott színész, aki fanyar humorral, kivételes művészi erővel alakítja az ironikus, groteszk karaktereket, negatív figurákat. Vérfagyasztóan játssza a kegyetlen maffiózót, szerethetően a csetlő-botló kisembert, szánni valóan a bohócot. Magáról azt állítja, hogy gumiarca van, és noha a magánéletben egyáltalán nem ilyen, a színpadon ritkán állja meg, hogy ne ökörködjön egy kicsit:

Pályája fontos állomásának tartja a kaposvári indulást, az Ascher Tamás rendezte Pinokkiót és az Ördögök című előadást, amelyre különvonattal érkeztek a nézők, és amellyel megnyerték az akkoriban még Debrecenben tartott országos színházi fesztivált.

Olyan filmek kapcsolódnak a nevéhez, mint a Szamárköhögés, a Sztracsatella, a Három testőr Afrikában, a Zimmer Feri, a Csinibaba, az Üvegtigris mindhárom része, a Valami Amerika, a Magyar vándor, Lora, a Pappa pia, a külföldön is nagy sikert aratott Liza, a rókatündér és a Post Mortem, az egyik legújabb filmje, a Brigádnapló.

Népszerű tévésorozatokban is látható (Pasik, Kossuthkifli, A mi kis falunk), emellett keresett szinkronszínész is, Jack Nicholson és Robert De Niro rendszeresen az ő hangján szólal meg magyarul.

2023 elején rákot diagnosztizáltak nála, ezért több kemoterápiás kezelést is kapott, amelyek annyira legyengítették, hogy a forgatások mellett színpadi munkát nem tudott vállalni. Több mint egy év kihagyás után február 11-én tért vissza, a Képzelt beteg című színdarab főszerepében láthatta újra a közönség a Pesti Színházban.

Művészetét 1986-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1984-ben és 2010-ben Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt kapott. Az Ajtay Andor-emlékdíjat 1997-ben és 2010-ben is megkapta, a Vígszínház társulata 2009-ben neki adományozta a Ruttkai Éva-gyűrűt. 2007-ben alternatív Kossuth-díjat kapott, majd 2012-ben a Kossuth-díjat is átvehette groteszk, ironikus karakterek fanyar humorral és kivételes művészi erővel történő megformálásáért, nagy főszerepek és karakter-epizódszerepek interpretálásában egyaránt kimagaslót nyújtó, sokoldalú, rendkívül közkedvelt művészi pályafutása elismeréseként. 2012 óta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. 2014-ben Tolnay Klári-díjjal, 2021-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki. 2023-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült, megkapta a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíját és a Karinthy-gyűrűt. Az idén átvehette a Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkeresztet.

Forrás: hirado.hu, Magyar Nemzet; Fotó:

MTI/Cseke Csilla

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)