Pesti Srácok

Schilling Árpád újra Magyarországon dolgozik

Schilling Árpád újra Magyarországon dolgozik

Schilling Árpád művészeti vezetésével és közel nyolcvan hallgató közreműködésével nyitja meg kapuit a Nemzeti Rekreációs és Integrációs Központ a CEU-n. Ez A béke szigete, egy disztópikus elmélkedés a jövőről, a HUXIT árnyékában. A Freeszfe Egyesület különleges eseménysorozata a Budapest Branddel közös produkcióként május 9. és 12. között a Budapesti Tavaszi Fesztiválon látható.

2034-et írunk. Nyolc év telt el a HUXIT (Magyarország kilépése az Európai Unióból – a szerk.) óta. Ebben az új világban, Budapest szívében működik a Nemzeti Rekreációs és Integrációs Központ, ahova az emberek önkéntes alapon azért jelentkeznek, hogy segítséget kapjanak rossz beidegződéseik, gondolkodásuk és viselkedésük megváltoztatásához annak reményében, hogy így sikerül megfelelően integrálódniuk a társadalomba. A központ kitárja kapuit a látogatók előtt, hogy megismerjék működését, ápolóit és a lakóit.

Erről szól az a projekt, amelyben az egykori Krétakör alapítója, a hosszú évek óta külföldön élő és alkotó Schilling Árpád egyetlen alkalommal, a Freeszfe és a Budapest Brand heghívására dolgozik újra itthon. A rendező most művészeti vezetőként fogja össze a három eseményből álló különleges projektet, amelyet a Freeszfe osztályainak hallgatói – filmesek és színházi alkotók – hoznak létre. Közösen működnek együtt színészek, dramaturgok, rendezők, filmszínészek, színházcsinálók, performanszosok, közösségi színházasok, operatőrök, filmrendezők és kommunikációsok annak érdekében, hogy a programsorozat megvalósulhasson.

Schilling Árpád a szervezők által elküldött közleményben arról beszél, elsősorban azért vállalta el ezt a feladatot, mert hisz abban, hogy ezekben az ínséges időkben egyetlen lehetőség az összefogás, az erők egyesítése, a kreatív energiák mozgósítása. A Freeszfe történetét példaértékűnek tartja a magyar valóságban.

Schilling Árpád szerint „az életünk a legféltettebb kincsünk, ha a mindenkori tapasztalatunk az, hogy nemcsak ignorálnak minket, de kifejezetten zaklatnak is a hatalom emberei és szimpatizánsai, akkor előbb-utóbb megfordul bennünk, hogy miért nem ott élünk, ahol megbecsülnek minket. Én tudom, hogy miről beszélek, és ezért is szeretném támogatni azokat a fiatalokat, akik még nem jutottak el a totális feladás állapotába”. A programsorozat első része a performansz, amelyet 2024. május 9. és 12. között három alkalommal tekinthet meg a közönség.

A zárónapon a performanszok témáját feldolgozó részvételi akció egy interaktív játék, a közösségi színházi osztály hallgatóinak és oktatóinak közös fejlesztése. Ezen a korábbi performanszok nézői vehetnek részt, akiknek kisebb és nagyobb csoportokban kell alkotniuk, megoldásokat keresniük a játék vezetőinek támogatásával és irányításával. A programsorozat végét örömzenekoncert zárja. Az esemény egyik különlegessége, hogy a nézők bejárhatják a CEU (Közép-európai Egyetem) 2016-ban átadott, Nádor utcai campusát. A CEU mint intézmény és mint épület nyílt seb a főváros szívében. Egy nemzetközi viszonylatban elismert egyetem, ami Magyarországot a politika döntése miatt kényszerült elhagyni, az épület azonban itt maradt. A két egymásba fonódó, csúcstechnológiával és zöldmegoldásokkal épült komplexum megőrizte a Festetics-kastély műemlék épületét, amely köré épültek a 21. századi legmodernebb stíluselemek. Ezek a terek más alkalommal nem látogathatóak, egyedi lehetőség végigjárni azokat.

(Index / Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd)
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)