Pesti Srácok

Szijjártó Péter: teljes a közép-európai támogatás a magyar EU-elnökség bővítési politikája mellett

Szijjártó Péter: teljes a közép-európai támogatás a magyar EU-elnökség bővítési politikája mellett

Teljes támogatást élvez a közép-európai országok körében a magyar európai uniós elnökség politikája, amelynek célja a nyugat-balkáni bővítési folyamat előmozdítása – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, Ljubljanában.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a közép-európai országok (Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) úgynevezett C5 formátumának külügyminiszteri tanácskozását követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy hazánk idei EU-elnökségére különleges és nehéz időszakban fog sor kerülni. Aláhúzta: egyrészt európai parlamenti választásokat tartanak, amihez minden jelen lévő állam komoly várakozásokat fűz, még ha ezek eltérők is. Másrészt súlyos kihívásokkal teli éveket él most a kontinens; a közösség rossz formában van, ezért elejét kell venni a helyzet további romlásának.

Szavai szerint ehhez meg kell erősíteni a biztonságot, illetve új lendületet kell adni az Európai Uniónak, ezért ezek központi célkitűzései lesznek a júliusban kezdődő magyar elnökségi félévnek. Szijjártó Péter utóbbi kapcsán úgy vélekedett, hogy a nyugat-balkáni államok integrációja friss energiát hozhatna az EU-ba, és ezen a téren a közép-európai tagországoknak különleges felelősségük van.

Arról számolt be, hogy a térség országai nyíltan és valóban támogatják a bővítést, miközben több más szereplő nyilvánosan rendre pártolóként tünteti fel magát, de valójában csak akadályozza a folyamatot. Kiemelte, hogy mivel a valódi támogatók így kisebbségben vannak, ezért a közép-európai országoknak egyesíteniük kell erőiket az ügy előmozdítása érdekében. Ennek kapcsán üdvözölte, hogy kollégái mind egyetértenek a kormány célkitűzéseivel ezen a téren, és ekképpen a magyar EU-elnökség bővítési politikája teljes közép-európai támogatást élvez. Tudatta, hogy az öt nyugat-balkáni tagjelölt összesen már 74 éve várakozik a tagságra, azaz átlagosan 14 éve és 10 hónapja; ez jól mutatja az igazi hozzáállást a közösség részéről, aminek megváltoztatásán Magyarország nagy erőkkel fog dolgozni.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott.

Meg kell állítani a migrációt

A miniszter a biztonság helyreállításával összefüggésben leszögezte, hogy fokozni kell a fellépést az illegális bevándorlással szemben, az azt kiváltó okokat kell kezelni helyben, illetve erősíteni kell a külső határok védelmét, ahogyan azt Magyarország is tette. Rámutatott, hogy a kormány a határok megsértésére támadásként tekint az ország szuverenitása ellen, majd az embercsempész-hálózatok felszámolásának fontosságát emelte ki, felidézve azt, hogy többször is volt példa arra, hogy egyes bűnözők és migránsok rálőttek a határőrökre.

– közölte. Arra is kitért, hogy gyengíteni kell az úgynevezett migrációs vonzó tényezőket (pull factor), és világossá kell tenni, hogy a kötelező letelepítési kvóták épp ekként hatnak.

Szijjártó Péter újságírói kérdésekre reagálva megerősítette, hogy Magyarország támogat minden olyan kezdeményezést, amely közelebb vihet a Gázai övezetben fogva tartott túszok kiszabadításához, már csak azért is, mert magyar is van az elhurcoltak között. Kifejtette, hogy az izraeli terrorellenes művelet sikere globális érdek, de eközben a civilek megóvásának is fontos szempontnak kell lennie.

A háborúval kapcsolatban nem változik az álláspontunk

Az ukrajnai helyzetről szólva emlékeztetett arra, hogy hazánk a szomszédban közvetlenül szembesül a háború negatív hatásaival, amit jól példáz egyebek mellett, hogy több mint egymillió menekült érkezett onnan az országba. Megismételte, hogy egyik fél sem képes nyerni a csatatéren, ezért kizárólag tárgyalásokkal érhet véget a fegyveres konfliktus; a kérdés csupán az, hogy mikor, márpedig jobb lenne előbb, mint utóbb.

– mondta.

– tette hozzá.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)