Pesti Srácok

A román titkosszolgálatoknak is dolgozhatott Magyar Péter pártjának alapítója

A román titkosszolgálatoknak is dolgozhatott Magyar Péter pártjának alapítója

A Magyar Nemzet birtokába jutott információk arra utalnak, hogy Magyar Péter új pártjának egyik alapítója, Deák Boldizsár nemcsak itthon volt a pártállam besúgója, de a román titkosszolgálatokkal is kapcsolatban állt. A lap szerint ez azért is pikáns, mert Magyar éppen egy csütörtöki Facebook-bejegyzésében tett ígéretet az ügynökakták megnyitására. A Tisztelet és Szabadság nevű kamupárttal kötött szövetség már eddig is kínos volt Varga Judit volt férjének, miután kiderült, hogy Deák kétes ügyletekkel, például játékautomaták üzemeltetésével keresett milliókat korábban.

A Magyar Nemzet tényfeltáró cikkben járt utána Magyar Péter pártja alapítójának viselt dolgainak. Deák Boldizsárról érdeklődve többek között megtudták: közismert, hogy a Tisza Párt alapítója Erdélyből származik. Biztosnak látszik az is, hogy még az 1970-es évek előtt költözhetett Magyarországra a szomszédos Romániából. Egerben és környékén többen úgy tudják, hogy Deák Boldizsár nem feltétlen saját elhatározásából tette át székhelyét hazánkba, hanem megbízatást kellett teljesítenie, amit a román titkosszolgálatoktól kaphatott. Bár konkrét bizonyítékok egyelőre nincsenek ennek a verziónak az alátámasztására, de a korabeli román politikai vezetés működését ismerők szerint jó esély van arra, hogy Deákot valóban „küldték” Romániából hazánkba.

A lap ennek kapcsán megkereste Pászkán Zsoltot, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértőjét, aki hangsúlyozta, hogy csak általánosságban tud beszélni a rendszerváltás előtti időszak román–magyar viszonyrendszeréről, de úgy fogalmazott: nem lenne meglepő, ha Deáknak köze lett volna keleti szomszédunk állambiztonsági szerveihez. Pászkán Zsolt úgy jellemezte a korszakot, hogy akkoriban, az 1970-es évek közepe előtt nem volt gyakori a romániai magyarok átvándorlása Magyarországra; ez a folyamat 1974 után, a Ceaușescu-féle személyi kultusz kialakulása és a magyar kisebbség egyre romló helyzete miatt erősödött fel.

PestiSracok facebook image

– mondta a szakértő. Hozzátette: ha valóban a romániai szolgálatok küldték Magyarországra Deákot, akkor vélhetően az lehetett a feladata, hogy kialakítsa azokat a hálózatokat, amelyeket később bármikor aktivizálhatnak és felhasználhatnak a szomszéd állam politikai érdekei szerint.

Amint azt a Magyar Nemzet felidézte, Magyar Péter azzal büszkélkedett, hogy a Tisztelet és Szabadság Pártban és annak vezetőiben megtalálta azt a társaságot, akikkel közös az értékrendje és akiknek nincs vállalhatatlan múltjuk. Ezzel szemben az elmúlt napokban több olyan tény látott napvilágot, amelyek egyenként is elegendőek ahhoz, hogy cáfolják Magyar bőszen hangoztatott morális és politikai önmeghatározását, aminek középpontjában a tisztesség, a megvesztegethetetlenség és a politikai elit „levitézlett” szereplőitől való szigorú elhatárolódás áll.

A teljes cikket Deák Boldizsár múltjával kapcsolatban ITT olvashatják.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)