Karácsony Gergely: a holokauszt velünk történt és nagy részben mi magunk követtük el
A holokauszt nemcsak a zsidók története: "velünk történt és nagy részben mi magunk követtük el" – mondta a főpolgármester a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján rendezett budapesti megemlékezésen, kedden. Karácsony Gergely arra szólított fel, hogy "ne maradjunk többé tétlenek" az újabb kirekesztések, megbélyegzések, gyűlöletkeltések láttán.
A holokauszt 80. évfordulója alkalmából a horthyligeti internálótábor áldozatainak emlékére a "NÜB" Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete és a fővárosi önkormányzat köztéri emlékjelet avatott. A Boráros téren elhelyezett alkotás Varga Tamás szobrászművész műve – hangzott el. Karácsony Gergely elmondta, hogy zsidó és nem zsidó magyarok múltja, történelme egybeforrt, ezért "neki kell veselkednünk" a szembenézés szükséges, de embert próbáló feladatának is. Nem is tehetünk másként – fogalmazott –, hiszen a zsidó emberek tömeges elpusztítása egyszer és mindenkorra "szilánkokra törte" azt a hitet, hogy az ember minden körülmények között ember tud maradni.
A holokauszt nemcsak a zsidók története. Mindenkié. Egy hatalmas, kitörölhetetlen felkiáltójel, hogy mivé is lehet az ember
– hangoztatta a főpolgármester.
A holokauszt velünk történt és nagy részben mi magunk követtük el
– jelentette ki, hozzátéve: erre kell emlékeztetnünk magunkat akkor, ha szembetaláljuk magunkat olyan mondatokkal és olyan tettekkel, olyan politikával, amely visszaálmodja magát a két háború közötti Magyarországba. A főpolgármester a holokauszt-túlélő amerikai írót, Elie Wieselt idézte: "a szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny".
A fájdalmas múlt és az abból tanulni képes jövő között tehát a különbség mi vagyunk: mi, akik nem vagyunk közönyösek, mert képesek vagyunk tanulni a történelemből
– magyarázta.
Schiffer János, a NÜB elnöke elmondta: egyesületük célja, hogy ne lehessen elfelejteni a közvélemény előtt szinte teljesen ismeretlen gyűjtő- és internáló tábort, amely a Csepel-szigeten Horthyliget néven működött. Ide magyar katonák vitték az újságok szerkesztőit, munkatársait, bankárokat, cégvezetőket, ügyvédeket és művészeket, akiket teljesen ártatlanul tartottak foglyul, hiszen "bűnük" mindössze zsidó származásuk volt – közölte, hozzáfűzve: ebben a táborban 700 ember raboskodott, akik közül kétszáz ártatlan embert Auschwitzba deportáltak. A NÜB elnöke úgy vélte, a társadalom nem beszélte ki magából a traumát, inkább elhárítja magától azt. Kijelentette, hogy a holokauszt ügye nemcsak a zsidóké; ugyanolyan nemzeti tragédia, mint az I. világháborúban odaveszett 600 ezer magyar katona halála, vagy a Don-kanyarban elpusztított 100 ezer magyar katona elvesztése.
Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke rámutatott: az áldozatok mártíromságukkal igazolták, hogy a magyarországi holokauszt nem 1944. április 16-ával kezdődött, hanem jóval korábban, a "mérgező szavak, a babonák szintjén".
A korszak politikája volt megtisztítani a zsidóktól szakmákat, hivatásrendeket, gazdasági területeket
– tette hozzá. Emlékeztetett arra is, hogy 1944. május 15. és július 8. között a holokauszt legnagyobb deportálási akciójának keretében mintegy félmillió magyar zsidó halt mártírhalált Auschwitz–Birkenauban.
A magyarországi zsidóság nagyobb részét meggyilkolták. A mai országterületre kalkulálva a budapesti zsidóság mintegy 40 százalékát, a vidéki zsidóság mintegy 75 százalékát. Nem volt olyan zsidó család, akinek ne lettek volna halottai
– mondta Mester Tamás.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
