Pesti Srácok

Még mindig nem tudni, ki alakíthat kormányt Horvátországban

Még mindig nem tudni, ki alakíthat kormányt Horvátországban

A horvát alkotmány szerint az kaphat kormányalakításra szóló mandátumot, aki 76 támogatói aláírást tud szerezni a parlamentben – írta Zoran Milanovic horvát államfő csütörtökön, közösségi oldalán.

– hangsúlyozta az elnök, aki először szólalt meg az egy nappal korábbi választások óta. Köszönetet mondott mindenkinek, aki szerdán elment szavazni. Hozzátette: a választást azért szerdára tűzte ki, mert arra szeretett volna ösztönözni, hogy minél többen menjenek el voksolni. Hitt abban, és továbbra is hisz benne, hogy "a hazánk jövőjével kapcsolatos döntéseket mindannyiunknak kell meghozni" – írta Milanovic. Megjegyezte: a magas részvételi arány megerősítette abban, hogy a horvát emberek szeretik hazájukat, hisznek benne, és változást akarnak.

PestiSracok facebook image

– szögezte le a szavazókhoz intézett üzenetében.

A szerdai választásokon a részvételi arány 63,06 százalékos volt. Ennél többen, 72,85 százaléknyian 2000-ben járultak az urnák elé, 2015-ben pedig a mostanival lényegében megegyező arányban, és a magas részvétel mindkét esetben a szociáldemokratáknak kedvezett, ők alakítottak kormányt.

A mostani voksoláson leadott szavazatok közel száz százalékának feldolgozását követően közölték, hogy a jobboldali kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a diaszpóra három képviselőjével együtt 61, a Szociáldemokrata Párt irányította Igazság Folyói nevű koalíció pedig 42 mandátumot szerzett a 151 fős törvényhozásban. A harmadik helyen a vukovári Ivan Penava polgármester vezette jobboldali Haza Mozgalom párt áll 14 mandátummal. Átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt a szintén jobboldali Híd párt 11 mandátummal, a fővárost vezető Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali–zöld szövetség 10 mandátummal, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) regionális párt, illetve a Független Északi Platform 2–2 mandátummal, valamint a Fokus/Köztársaság párt 1 mandátummal. A horvát parlamentben 8 mandátumot a nemzeti kisebbségeknek tartanak fenn.

A HDZ és az SDP is megkezdte csütörtökön a kormányalakításról szóló tárgyalásokat. Politikai szakértők szerint ugyanakkor egyik pártnak sem lesz könnyű dolga. A HDZ-nek a többséghez mindenképpen szüksége lesz a radikálisabb nézeteket valló Haza Mozgalom képviselőire, az SDP pedig semmiképpen nem tud egyértelmű többséget szerezni, csak kisebbségből tudna kormányozni – hangoztatták képviselőik. Rámutattak: annak is megvan az esélye, hogy új választásokat kell kiírni, amennyiben egyik pártnak sem sikerül megállapodnia egy kormányképes koalícióról.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Darko Bandic

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)