Pesti Srácok

Hiába ő érdemli ki, mivel fehér férfi, nem kaphatja meg a nemzetközi kitüntetést a magyar író

Hiába ő érdemli ki, mivel fehér férfi, nem kaphatja meg a nemzetközi kitüntetést a magyar író

Nádas Péter Kossuth-díjas magyar író is versenyben volt a Világ Kultúráinak Háza nívós irodalmi díjáért, de egyes zsűritagok annak ellenére ellenezték alkotása továbbjuttatását a verseny egy következő fordulójába, hogy egyöntetűen az ő munkáját tartották a legjobbnak. Az ok: Nádas fehér férfi. Igen, manapság egy fehér férfit már akkor sem díjazhatnak, ha saját szakmája kiválóságnak tekinti. Az, hogy magyarnak született valószínűleg súlyosbító tényező...

A Haus der Kulturen der Welt (HKW), azaz a Világ Kultúráinak Háza 35 ezer eurós, jelentős irodalmi díjának odaítélését követően botrány robbant ki, mivel két ítész szerint a díj odaítélésénél fontosabb volt az ideológia, mint az irodalmi minőség – írja az Index. A botránynak magyar vonatkozása is van, ugyanis a jelöltek között ott volt Nádas Péter Kossuth-díjas magyar író is, aki a Rémtörténetek című kötetével szállt ringbe a neves díjért.

A pályázat lebonyolításáról bírálatokat megfogalmazó két zsűritag, Juliane Liebert és Ronya Othmann arról beszélt, hogy hiába Nádas alkotása volt a legjobb könyv, mivel "kiváltságos fehér szerző", a zsűri többi tagjai nem voltak hajlandók elismerni munkáját. Amikor Juliane Liebert felszólalt a magyar író mellett, akkor az egyik zsűritag felpattant, és felkiáltott.

PestiSracok facebook image

– kapta meg Liebert. A botrány után megjelentek a közösségi médiában az első hazai reakciók is, amelyek egyöntetűen elítélték a zsűri politikailag inspirált munkáját.

– fakadt ki Facebook-oldalán Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó vezetője.

– fogalmazott Nyáry Krisztián író, a Líra Könyv Zrt. kreatívigazgatója.

– fűzte hozzá Pál Dániel Levente költő.

– írta Kurdy Fehér János költő.

Forrás: Index; Fotó: MTI/Kovács Anikó

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)