Pesti Srácok

Lantos Csaba: Magyarország a zöldenergia tárolásában is élen fog járni

Lantos Csaba: Magyarország a zöldenergia tárolásában is élen fog járni

A kormány célja, hogy Magyarországon a napelemes erőművi kapacitás 2030-ra elérje a 12 gigawattot, és így ne csak autógyártó nagyhatalom legyen, hanem a zöldenergia tárolásában is az élen járjon - mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter kedden Budakalászon, a Zöld megoldások a CYEB csoporttól című konferencián.

A miniszter megnyitó beszédében kiemelte: a magyar kormány úgy döntött, hogy a most uralkodó green dependent (zöld függő) gondolkodással szemben megpróbálja a saját konzervatív zöld energiapolitikáját kialakítani.

Ennek elmondása szerint két pillére van. Az egyik a nukleáris energia termelése, amelynek érdekében meghosszabbítják 20 évvel a Paks 1 atomerőmű üzemidejét, így az erőmű stabilan termelheti továbbra is a maga 2000 megawatt energiáját. Mellette épül a Paks 2 atomerőmű, amely 2400 megawattos kapacitással fog rendelkezni. Ez a két erőmű megadja a magyarországi áramellátás stabilitását - jelentette ki Lantos Csaba. Elmondta: Magyarország elérte, hogy a napelemes termelés kapacitása már 6,3 gigawatt. Az ország áramszükséglete adott pillanatban 4,5 és 7,4 gigawatt között van, átlagban 6 gigawatt. Vagyis a napelemek adott időszakokban képesek megtermelni az egész ország ellátásához szükséges áramot - jelezte Lantos Csaba.

Kiemelte: egyre többször történik meg az, amire korábban nem volt példa, hogy az ország viszonylag tartósan képes áramexportra. Ez azonban új kihívást is jelent, szükségessé teszi, hogy a megtermelt energiát el is lehessen raktározni, ezért kellenek energiatárolók.

PestiSracok facebook image

Kitért arra, hogy jelenleg a szűk tárolási kapacitások miatt nagyon változó az áram ára.

- mondta a tárcavezető.

Vitályos Eszter kormányszóvivő, aki egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője is, azt mondta: az elmúlt évek másról sem szóltak, csak arról, hogy a kormány hogyan tudja a magyar családoknak biztosítani a megfelelő mennyiségű energiát.

A kormány 10 évvel ezelőtt azért vezette be a rezsicsökkentést, mert a magyar emberek alapvető szükségleteinek ellátása nem lehet semmiféle kitettség áldozata. Az orosz-ukrán háború elhúzódása és brüsszeli szankciós politika miatt ez a kitettség fokozatosan növekszik, amit minden magyar ember a bőrén érez - mondta a kormányszóvivő.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!