Pesti Srácok

Már június végén megtartják az első nyilvános vitát Donald Trump és Joe Biden között

Már június végén megtartják az első nyilvános vitát Donald Trump és Joe Biden között

Már június végén megtartják az amerikai elnökjelöltek első nyilvános televíziós vitáját Joe Biden és Donald Trump között, majd szeptember elején második alkalommal is szembenézhet egymással a demokrata és a republikánus jelölt.

Donald Trump előző elnök, republikánus jelölt, valamint Joe Biden hivatalban lévő elnök, a demokrata párt jelöltje szerdán közölte, hogy elfogadja a CNN hírtelevízió vitára szóló meghívását június 27-re, valamint az ABC országos televízió szeptember 10-i meghívását.

Joe Biden kampánycsapata ugyanakkor több feltételhez kötötte az elnök részvételét a vitákban, amelyek között szerepel, hogy azokon nem lesz jelen közönség, valamint harmadik jelölt sem vesz részt bennük. A demokraták kritériumai között szerepel az is, hogy a viták során annak a jelöltnek a mikrofonját kikapcsolják, aki épp nem kapott szót, valamint az eseményeket közvetítő televíziók körét is meghatározták.

Donald Trump az elmúlt hónapokban többször hívta elnökjelölti vitára Joe Bident, azt hangoztatva, hogy "bárhol és bármikor" várja riválisát. A demokrata elnökjelölti kampány az elmúlt hónapokban nem adott világos választ arra, hogy Joe Biden részt vesz-e vitában. A jelenlegi elnök először május elején egy internetes interjúban mondta ki, hogy hajlandó lenne élő vitára republikánus ellenfelével. Donald Trump szerdán közösségi oldalán bírálta Joe Bident a vitákhoz szabott feltételek miatt, azt állítva, hogy a demokrata jelölt "fél a tömegtől". A republikánus jelölt azt is közölte, hogy kettőnél több vitát tart szükségesnek, köztük olyat, amelyet egy nagyobb méretű helyszínen rendeznek meg.

PestiSracok facebook image

Az első elnökjelölti vita június 27-én a CNN hírtelevízió szervezésében lesz, ami azt jelenti, hogy az amerikai média- és politikatörténetben a legkorábbi ilyen esemény lesz.

Az amerikai elnökjelöltek számára 1960-ban szerveztek először televíziós vitát, akkor közönség nélkül, televízióstúdióból, John F. Kennedy és Richard Nixon között. Rendszeres hagyománnyá 1976-ban vált, és azóta minden elnökválasztási kampány kiemelt médiaeseménye a jelöltek közönség előtt tartott, élő vitája. Az elnökjelölti viták megszervezésére 1987-ben külön szervezet is alakult, az Elnöki Viták Bizottsága (Commission of Presidential Debates – CPD). A bizottság a 2024-es elnökválasztási kampány idejére már tavaly novemberben javasolt három időpontot és helyszínt: szeptember 16-re Texas államba, október 1-jére Virginia államba, majd október 9-re Utah államba.

Joe Biden kampányának vezetője szerdán levélben egy módosított menetrendet vázolt fel, a két elfogadott vitával összhangban. A demokrata választási kampányszervezetet vezető Jen O'Malley Dillon a választói szokások megváltozásával indokolta álláspontját, a lebonyolítás módjára vonatkozó elképzelését pedig azzal, hogy a 2020-as választások idején a CPD nem tudta betartatni a megállapított szabályokat.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Craig Ruttle

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.