Pesti Srácok

Már most rengetegen tudják, hogy nem a lakóhelyükön akarnak június 9-én voksolni

Már most rengetegen tudják, hogy nem a lakóhelyükön akarnak június 9-én voksolni

A várható magas részvételi arányt jelezheti, hogy jelentős mértékben megugrott azoknak a száma, akik a lakhelyüktől távol szeretnének szavazni. Ugyanis ha valaki az átjelentkezésbe energiát fektet, az minden valószínűség szerint a választáson is részt vesz majd.

Már most több mint 15 ezren kérelmezték, hogy más településen voksolhassanak. Emellett a választásra jogosultak száma is jelentős mértékben, március 13-a óta nagyjából 18 ezerrel csökkent. A Nemzeti Választási Iroda ezt az elhunyt választópolgárok számával magyarázza, valamint azzal, hogy azok, akik 2024. március 13-a után vesztették el szavazati jogukat, például közügyektől való eltiltás miatt, szintén nem élhetnek a szavazati jogukkal.

A választási iroda statisztikája szerint március közepén 7 897 941 választó szerepelt a lakhely szerinti választói névjegyzékben; ez a szám hétfőre 33 439 fővel csökkent. A tízezer főnél nagyobb településeken csak néhány tíz fővel nőtt vagy csökkent a választói névjegyzékben szereplők száma, összesen pedig csak körülbelül másfél ezren éltek a lehetőséggel.

A helyhatósági választások esetén a törvény szigorúbb feltételeket ír elő az átjelentkezéshez, mint az országgyűlési vagy EP-voksolás esetében. Csak oda lehet átjelentkezni, ahol a választás kitűzése előtt legalább 30 nappal már tartózkodási helyet létesített a választó. Így az idén csak azok szavazhatnak lakhelyüktől eltérő településen, akik február 11-ig bejelentették új tartózkodási helyüket, és az még június 9-én is érvényes lesz.

PestiSracok facebook image

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Biró István

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!