Pesti Srácok

Mráz Ágoston Sámuel: Deutsch Tamás 10 ellenzéki politikussal küzdött, akik nem beszéltek az ukrajnai háborúról

Mráz Ágoston Sámuel: Deutsch Tamás 10 ellenzéki politikussal küzdött, akik nem beszéltek az ukrajnai háborúról

Deutsch Tamás tíz ellenzéki listavezetővel küzdött az M1 aktuális csatornán élőben sugárzott európai parlamenti (EP-) választási vitában, és a háború és béke kérdésében azt hangsúlyozta, hogy azért sem beszélnek nyilvánvalóan az ukrajnai háború kérdéséről, mert külföldről fizetett politikusok, akik majd úgy fognak szavazni, ahogy a finanszírozóik elvárják. Ez a Fidesz régóta felépített üzenete, amit itt több esetben is elismételt – mondta el Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a műsor után a vitát értékelve.

Mráz Ágoston Sámuel szerint volt néhány fegyelmezetlenség és kikacsintás a játékszabályok alól, sokan "elmondták a szokásos mantrájukat", de betartotta mind a 11 szereplő a vita előírásait. Azok, akik "robbantani akartak és ellenállni", esetleg a saját szavazótáboruk támogatásában reménykedve felborítani a vitát, nem jártak sikerrel.

Pócza István úgy vélte, hogy hasznos és informatív volt a vita, hiszen rengeteg információ hangzott el. Fontosnak tartotta, hogy a résztvevők betartották a szabályokat, mert ez a hozzáállásukról is árulkodott.

Mráz Ágoston Sámuel úgy látta, hogy a háború és a korrupció volt a két ügy, ami elő-előkerült a megszólalásokban. Közölte: a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a háború most egy fontosabb téma, mint a korrupció. A Nézőpont Intézet vezetője szerint mulasztás volt a megszólalók részéről, hogy az igazán fontos kérdésről, az ukrajnai háború folytatásáról – amiről egyébként a nyugat-európai politikusok is beszélnek – nem mondták el az álláspontjukat.

PestiSracok facebook image

Pócza István elmondta, hogy a háború kérdésében látszott a kormánypártoknak egyfajta dominanciája, hiszen Deutsch Tamás is kijelentette többször, hogy a vele szemben álló erők, főleg a baloldali erők háborúpártiak. Mint mondta, Donáth Anna, Dobrev Klára, Márki-Zay Péter és Magyar Péter próbáltak reagálni erre, és azt mondani, hogy ők valójában békepártiak.

– jegyezte meg a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője. Pócza István szerint a vitában volt egyfajta egymásra licitálás a szereplők között.

– fogalmazott.

Mráz Ágoston Sámuel rámutatott arra: Deutsch Tamás tíz ellenzéki listavezetővel küzdött, és pont a háború és béke kérdésében azt hangsúlyozta, hogy azért sem beszélnek nyilvánvalóan az ukrajnai háború kérdéséről, mert ők külföldről fizetett politikusok, akik majd úgy fognak szavazni, ahogy a finanszírozóik elvárják.

– tette hozzá. Mint mondta, az ellenzékiek körében egy "Orbán-gyűlöletversenyt" látott, és ebben nem meglepő módon Dobrev Klára volt az egyik csúcsszereplő, aki minden megszólalása elején megkérdőjelezte a vitát.

– jegyezte meg.

Pócza István érdekesnek tartotta, hogy a kisebb pártok nagyon határozottan próbálták a saját programjukat bemutatni, "meg egyfajta arcélt bemutatni", ami valamilyen szinten egyébként érthető volt, hiszen őket meglehetősen kevéssé ismerik a választók. Hozzátette: három-négy párt van, amely egymással próbál meg versengeni, és a tét nem kicsi, mert az Európai Parlamentbe való bekerülés a kérdés. Ötszázalékos kell küszöböt elérni ezen a választáson, és ez attól is függ, hogyan tudják a pártok a szavazótáborukat megmozgatni. Látható volt, hogy Deutsch Tamás és Dobrev Klára tudták a saját témájukhoz tartani magunkat. A legtöbb reakció Deutsch Tamás részéről érkezett, tehát ő volt az, aki leginkább vissza-visszaszúrt, ő volt az, aki a "leginkább próbálta ezt a vitaszituációt élni".

Mráz Ágoston Sámuel azt várta volna, hogy a pártok egymással versengenek, és nem az Orbán-gyűlöletben licitálnak egymásra.

– jegyezte meg. Hozzátette: Dobrev Klárának és Gyurcsány Ferencnek nagyon nagy a vesztenivalója, miközben szerinte a Tisza párt egy kicsit elszürkült.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)