Pesti Srácok

Varga Mihály: Magyarország nem fogadja el a migránskvótákat

Varga Mihály: Magyarország nem fogadja el a migránskvótákat

Magyarország nem fogadja el a migránskvóták kényszerítését; kifejezetten káros és ésszerűtlen, hogy az új menekültügyi uniós csomagban foglaltak alapján 20 ezer euró büntetést kell fizetni migránsonként azoknak az országoknak, amelyek nem hajlandók a kötelező kvóta szerint migránsokat befogadni területükre – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva kedden, Brüsszelben.

Az Európai Unió Tanácsa kedden véglegesen jóváhagyta az uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét. Ennek kapcsán a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország más tagországokkal együtt nem fogja végrehajtani a paktum intézkedéseit, mivel meglátása szerint a migrációt másféle módszerekkel kell kezelni.

– hangsúlyozta. Varga Mihály szerint Brüsszel "hajthatatlan" a migrációs kérdést illetően, ezért változásra van szükség az EU-ban.

PestiSracok facebook image

– hívta fel a figyelmet. A miniszter felidézte, hogy a Magyarország déli határszakaszán létrehozott kerítés eddig 700 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a költségvetésért felelős uniós biztoshoz fordult, aki szerint az Európai Bizottság továbbra sem hajlandó ehhez támogatást adni. Azzal összefüggésben, hogy az Európai Unió Tanácsa kedden véglegesen jóváhagyta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós hosszú távú pénzügyi támogatás rendszeres kifizetéseit, Varga Mihály elmondta: a magyar álláspont az, hogy ugyanazoknak a szigorú felhasználási szabályoknak kell eleget tenni ennek a források felhasználásakor, mintha bármilyen más területen nyújtott európai uniós támogatásról lenne szó.

– emelte ki. Mint mondta, Kárpátalján egyre nehezebbé válik a belső menekültek ellátásának terhe, ezért ennek a területnek is szüksége van az uniós forrásokra. Arra is rámutatott, hogy Ukrajna nem minden ajánlást tartott be eddig, ami a pénzek felhasználásához tartozik. Véleménye szerint az emberi jogi, nemzeti kisebbségekre vonatkozó ajánlásokat, köztük a Velencei Bizottság ajánlásait nem fogadta el eddig Ukrajna.

– szögezte le. Varga Mihály a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásáról szólva elmondta: a régió gazdasági felzárkózása kulcskérdés az Európai Unió számára. Mint mondta, ezek az országok hosszú ideje várnak a csatlakozásra, gazdasági erősödésükkel pedig lehetőséget kínálnak arra, hogy az EU is fejlődjön a kontinensek közötti versenyképesség terén. A pénzügyminiszter szerint a nyugat-balkáni államokban a külföldi befektetések folyamatosan nőnek, és a lakossági fogyasztás is egyre erősebb.

– hangsúlyozta.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.