Pesti Srácok

Elemzés: már a New York Times szerint is válságban van az ukrán sajtószabadság

Elemzés: már a New York Times szerint is válságban van az ukrán sajtószabadság

"Egy nagy lépés vissza: Ukrajnában a sajtószabadság beszűkülése miatt egyre nagyobb az aggodalom” címmel közölt írást a New York Times. Az újságírók szerint az újságírók egyre nagyobb korlátozásnak és nyomásnak vannak kitéve Volodimir Zelenszkij elnök kormánya részéről, hozzátéve, hogy az intézkedések túlmutatnak a háborús biztonsági szükségleteken, számolt be a Tűzfalcsoport.

A New York Times liberális lap szerint a 2022. februári orosz inváziót megelőzően és 1991-es függetlensége óta Ukrajna hosszú időn át tolerálta a pluralista médiakörnyezetet, több, az ellenzéki és kormánypárti pártokhoz tartalmilag igazodó televíziós csatornával, valamint a független hírcsatornákkal. Szerintük ennek a kényes egyensúlynak a fenntartása a háború egyik kihívása volt - szúrta ki a Tűzfalcsoport.

Az ukrán újságírók nagyrészt elfogadták a háborús szabályokat, amelyek tiltják a csapatmozgások vagy állások, az orosz rakétacsapások helyszíneinek és a katonai veszteségekről szóló beszámolóknak a közzétételét, mivel a nemzetbiztonság érdekében szükségesnek tartották az intézkedéseket. Az újságírók bizonyos szintig elismerték az öncenzúrát is, és visszatartották a kormányt bíráló tudósításokat, hogy ne ássák alá a morált, vagy hogy a korrupcióról szóló hírek ne tántorítsák el a külföldi partnereket a segélyek küldésétől.

Időközben a Detector Media nevű ukrán médiafigyelő szervezet egy nemrégiben készült elemzésében megállapította, hogy idén január és április között a műsort készítő csatornák egyike sem hívta meg az ellenzéki Európai Szolidaritás párt tagjait.

PestiSracok facebook image

Az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint a program "példátlan szintű ellenőrzést tett lehetővé a főműsoridős televíziós hírek felett" Ukrajnában.

A Detector Media kiszámolta, hogy januártól áprilisig a teljes médiapaletta vendégeinek mintegy 70 százalékát a Zelenszkij vezette Nép Szolgája politikai párt tagjai tették ki, miközben a parlamenti helyek alig több mint felét birtokolják. Emellett az ukrán hatóságoknak nemritkán feszült a kapcsolata a nyugati hírszolgálatokkal, különösen a The Times című brit lappal. A New York Times megemlíti, hogy

A helyzet tehát inkább romlott, korábban arról számolt be a Tűzfalcsoport, hogy a háború kitörését követően előbb az ellenzéki, egytől-egyig békepárti televíziós csatornákat és a weboldalakat záratta be, majd pedig a hozzájuk köthető ellenzéki pártokat is betiltatta az ukrán elnök sajtóhírek szerint.

Rendkívül rossz körülményekről számol be az ukrán sajtószabadság helyzetét illetően egy közelmúltban készült jelentés. A DemocraticInitiatives Foundation felmérése szerint az ukrán újságírók 95%-a gondolja úgy, hogy hazája tömegmédiáját a cenzúra uralja. Emellett a megkérdezettek 47%-a vélekedik akként, hogy a szólásszabadságot és az újságírói tevékenységet fenyegető legnagyobb veszély a hatóságok általi beavatkozás. A mostani mutatók még - a szintén nem túl ztató - 2019-es állapotokhoz képest is visszaesésnek számítanak. Ugyanakkor az ukrán vezetés közelmúltbeli döntéseinek fényében a lehangoló eredmények nem tekinthetők meglepetésnek.

Forrás: Tűzfalcsoport; Fotó: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Joe Biden amerikai elnökkel nyilatkozik, miután kétoldalú biztonsági megállapodást írtak alá a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 csúcstalálkozójának keretében tartott kétoldalú találkozójának végén Savelletriben 2024. június 13-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/EPA/ANSA/Ettore Ferrari

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.