Pesti Srácok

Emmanuel Macron elismerte, hogy változtatni kell a kormányzáson

Emmanuel Macron elismerte, hogy változtatni kell a kormányzáson

Emmanuel Macron francia államfő megerősítette, hogy kitölti mandátumát 2027 májusáig, ugyanakkor elismerte, hogy a kormányzás módjának alapjaiban meg kell változnia az egy hét múlva esedékes előrehozott nemzetgyűlési választásokat követően, ezért szavazásra kért mindenkit.

- írta a köztársasági elnök a franciákhoz intézett levelében, amelyet a regionális napilapok közöltek vasárnap este.

Míg ellenfelei közül egyesek - köztük a felméréseket vezető Nemzeti Tömörülés vezéralakja, Marine Le Pen - úgy vélik, hogy Emmanuel Macron kénytelen lesz a kétfordulós választások után lemondani, Emmanuel Macron kiemelte:

PestiSracok facebook image

Emmanuel Macron pártjának a június 9-i európai parlamenti választásokon elszenvedett veresége után írta ki az előrehozott kétfordulós nemzetgyűlési választásokat június 30-ra és július 7-re, de arról nem egyeztetett előre saját táborának vezető politikusaival sem. A levélben az államfő elismerte, hogy a döntése sokakban haragot váltott ki.

- írta.

Képviselőházunk működése és az elmúlt hónapok széthúzása nem folytatódhatott tovább" - tette hozzá az elnök, emlékeztetve arra, hogy "az ellenzék arra készült, hogy ősszel megbuktatja a kormányt (bizalmatlansági szavazással a nemzetgyűlésben), ami éppen a költségvetés megszavazásakor sodorta volna válságba hazánkat". Emmanuel Macron szerint ebben a helyzetben a nemzetgyűlés feloszlatása "volt az egyetlen lehetséges választás".

- vélte.

Ugyanakkor elismerte, hogy a döntés "nehéz, és hirtelen jött a képviselők és munkatársaik számára", és "meglepetésként érte a francia népet, ami aggodalmat, elutasítást, sőt időnként még ellenem irányuló haragot is kiváltott".

Emmanuel Macron ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetgyűlési választások "nem elnökválasztás és nem is az elnök iránti bizalmi szavazás" lesz, hanem "egyetlen kérdésre adott válasz: ki kormányozza Franciaországot".

A fogalmazása szerint szélsőjobboldali Nemzeti Tömörüléssel és az Új Népfront nevű baloldali szövetségével szemben az államfő azt kéri a választóktól, hogy a "harmadik utat" válasszák.

- írta az elnök.

Nem lehet csak az a cél, hogy azt folytassuk, amit eddig tettünk. Meghallottam, hogy önök azt szeretnék, hogy ez változzon" - hangsúlyozta Emmanuel Macron, "sokkal erősebb és határozottabb válaszokat" szorgalmazva "a közbiztonság hiányára és a büntetlenségre".

- vélte az államfő, kiemelve a "társadalmi igazságosság iránti erős igényt".

Jelezte azt is, hogy tudatában van "a rossz demokratikus közérzetnek", azaz "a nép és azok közötti szakadéknak, akik az országot irányítják". Elismerte, hogy ezért "a kormányzás módjának mélyrehatóan meg kell változnia".

Az elnök a szavazástól tartózkodóktól azt kérte, hogy "ne féljenek", "ne adják fel, hanem szavazzanak".

A legfrissebb felmérések szerint ha most tartanák a nemzetgyűlési választások első fordulóját a Nemzeti Tömörülés a szavazatok 35,5 - 36 százalékát érné el, az Új Népfront 27-29,5, míg az elnöki tábor 19,5-20 százalékos támogatottságra számíthatna.

MTI; Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.