Pesti Srácok

Íme a fejlett Nyugat legújabb innovációja: bevezetik Dániában a "fingadót"

Íme a fejlett Nyugat legújabb innovációja: bevezetik Dániában a "fingadót"

A dánok 2030-tól megadóztatják az állattartó gazdákat az egy tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatásúgáz-kibocsátás után. A szarvasmarhák, disznók és juhok által légkörbe juttatott üvegházhatású gázok megadóztatásától 70 százalékos csökkenést és 2045-re klímasemlegességet remélnek, számolt be az Index.

A világon elsőként Dániában megadóztatják 2030-tól a gazdákat a szarvasmarhák, disznók és bárányok által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyisége alapján. Ez lesz az első valós karbonadó a mezőgazdaságban. A dánok az intézkedéssel az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentenék 70 százalékkal 2030-ra. A lépéssel elérnék, hogy Dánia klímasemlegessé válhasson 2045-re.

Jeppe Bruus adóügyi miniszter bejelentette, hogy egy tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatásúgáz-kibocsátás után 2030-tól 300 dán koronát (16 ezer forint) kell majd fizetniük az állattartóknak, 2035-től pedig ezt 750 koronára (40 ezer forint) emelik. A 60 százalékos adójóváírások nyomán azonban a tényleges adóteher 120 dán korona (6 ezer forint) lesz tonnánként, majd 300 korona (16 ezer forint) 2035-től – idézi az Infostart a politikus bejelentését.

Az ENSZ adatai szerint az emberi tevékenység okozta metánkibocsátás mintegy 32 százalékáért felelős a haszonállatok révén a légkörbe bocsátott metán mennyisége. Ez Dániában évente szarvasmarhánként mintegy 6,6 tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátását jelenti. A dán statisztikai hivatal 2022-es adatai azt mutatják, hogy csaknem másfél millió szarvasmarhát tartottak az ország területén.

Forrás: Index; Fotó: MTI/EPA/Caroline Blumberg
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!