Pesti Srácok

Íme a fejlett Nyugat legújabb innovációja: bevezetik Dániában a "fingadót"

Íme a fejlett Nyugat legújabb innovációja: bevezetik Dániában a "fingadót"

A dánok 2030-tól megadóztatják az állattartó gazdákat az egy tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatásúgáz-kibocsátás után. A szarvasmarhák, disznók és juhok által légkörbe juttatott üvegházhatású gázok megadóztatásától 70 százalékos csökkenést és 2045-re klímasemlegességet remélnek, számolt be az Index.

A világon elsőként Dániában megadóztatják 2030-tól a gazdákat a szarvasmarhák, disznók és bárányok által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyisége alapján. Ez lesz az első valós karbonadó a mezőgazdaságban. A dánok az intézkedéssel az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentenék 70 százalékkal 2030-ra. A lépéssel elérnék, hogy Dánia klímasemlegessé válhasson 2045-re.

Jeppe Bruus adóügyi miniszter bejelentette, hogy egy tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatásúgáz-kibocsátás után 2030-tól 300 dán koronát (16 ezer forint) kell majd fizetniük az állattartóknak, 2035-től pedig ezt 750 koronára (40 ezer forint) emelik. A 60 százalékos adójóváírások nyomán azonban a tényleges adóteher 120 dán korona (6 ezer forint) lesz tonnánként, majd 300 korona (16 ezer forint) 2035-től – idézi az Infostart a politikus bejelentését.

Az ENSZ adatai szerint az emberi tevékenység okozta metánkibocsátás mintegy 32 százalékáért felelős a haszonállatok révén a légkörbe bocsátott metán mennyisége. Ez Dániában évente szarvasmarhánként mintegy 6,6 tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátását jelenti. A dán statisztikai hivatal 2022-es adatai azt mutatják, hogy csaknem másfél millió szarvasmarhát tartottak az ország területén.

Forrás: Index; Fotó: MTI/EPA/Caroline Blumberg
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.