Pesti Srácok

Már termel az első kút a berettyóújfalui gázmezőn

Már termel az első kút a berettyóújfalui gázmezőn

Az MVM Csoport a tavalyi év végén indított új földgázkutatási és -termelési beruházást a Hajdú-Bihar vármegyei Berettyóújfalu térségében. A tervezett ütemezésnek megfelelően a nyár elején, hétfőn üzembe helyezték az első kutat - jelentette be keddi közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).

A kormány a belföldön elérhető források fokozott hasznosításával erősíti Magyarország energiaszuverenitását és a hazai fogyasztók ellátásbiztonságát - fűzte hozzá a minisztérium.

A hétfőn termelésbe állított első Berettyó kút a Konyár Ny-7, mélysége 2625 méter. A lelőhelyen további három lefúrt kút kiképzése és tesztelése, egy újabb lemélyítése várható még idén.

Nyékpusztán már négy kút van

PestiSracok facebook image

A nemzeti energiavállalat másik nagy hazai projektjében tavaly február óta zajlik a kitermelés. A békési Sarkad városnál található Nyékpuszta mezőn eddig négy kutat fúrtak, azokból mostanáig 73 millió köbméter földgázt és 96 ezer köbméter nyersolajat (kondenzátumot) hoztak felszínre. A két lelőhelyen a már meglévőkkel együtt összesen akár tíz kút is létesülhet 2024 végéig.

A hazai gázfelhasználás az energiaválság előtti, 10-11 milliárd köbméteres éves szintről nagymértékben, 8 milliárd köbméter közelébe csökkent. A földgázfogyasztást tovább mérsékelheti például az energiahatékonyság otthonfelújítási programban is támogatott javítása vagy a földhő hasznosításának fokozása. A földgáz az időjárásfüggő megújulók kiegyenlítő energiaforrásaként ugyanakkor tartósan fontos szerepet tölt be a sikeres zöld átállásban - írták.

Az MVM Csoport nemcsak belföldön tesz a hazai fogyasztók biztonságos ellátásáért, hanem nemzetközi szinten is bővíti tevékenységét a földgázkitermelésben. A cég nemrégiben kötött megállapodást egy 5 százalékos részesedés megvásárlásáról a világ egyik legnagyobb mélytengeri gázmezőjében, az Azerbajdzsán területén lévő Shah Denizben - emlékeztetett az EM.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.