Pesti Srácok

MTÜ: a repülőtér visszaszerzésével 2024-ben újraindulhatnak a közvetlen járatok az amerikai és más távoli nagyvárosokba

MTÜ: a repülőtér visszaszerzésével 2024-ben újraindulhatnak a közvetlen járatok az amerikai és más távoli nagyvárosokba

A fővárosi repülőtér az ország elsődleges kapuja, 2023-ban a külföldi látogatók többsége repülőgéppel érkezett. A magyar turizmus elsőrendű stratégiai célja hazánk elérhetőségének fejlesztése. A Budapest Airport többségi állami tulajdonba kerülésével jelentős, a magyar turizmus nemzetközi pozícióját nagymértékben erősítő infrastrukturális fejlesztések és járatbővítések valósulhatnak meg. A budapesti repülőtér hazatért – írta pénteki közleményében a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).

Közölték: 2023 lett az új rekordév az ágazat hazai történetében, és a turizmus idén is repülőrajtot vett. Ehhez nagymértékben járult hozzá, hogy már tavaly szinte visszaépült a nemzetközi beutazóforgalom.

– tartalmazza a közlemény. Az MTÜ felhívja a figyelmet arra, hogy a legtöbb vendégéjszakát azokban a hazai desztinációkban – Budapest, Balaton, Debrecen és térsége – regisztrálták a szálláshely-szolgáltatók, amelyek nemzetközi repülőtérrel is rendelkeznek.

PestiSracok facebook image

– emelte ki Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatóságának elnöke a közlés szerint. Jelenleg a Liszt Ferenc repülőtéren keresztül több mint 130 légikikötővel áll közvetlen összeköttetésben hazánk, és több mint 40 légitársaság járatai állnak a nemzetközi utazók rendelkezésére. Az MTÜ folyamatosan együttműködik az európai útvonalhálózaton üzemelő légitársaságokkal, ezzel is ösztönözve a járatindításokat, a meglévő összeköttetések sűrítését, megtartását. Az állami szerepvállalás erősödésével lehetővé válnak olyan stratégiai jelentőségű infrastrukturális fejlesztések és járatbővítések, amelyek sikeresen erősíthetik a beutazóforgalmat.

– olvasható az összegzésben.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.