Pesti Srácok

Scholzék semmibe vették az emberek véleményét a marihuána legalizációja kapcsán - a választók meg is büntették őket érte

Scholzék semmibe vették az emberek véleményét a marihuána legalizációja kapcsán - a választók meg is büntették őket érte

Az erőből való politizálás, a „ma van, holnap nincs” logikája, a választópolgárok teljes negligálása, a marihuána legalizációs törvényben (is) abszolút tetten érhető. Ez pedig mindig megbosszulja magát, mert azért a nap végén egy demokráciában mégiscsak az emberek döntenek - olvasható a Drogkutató Intézet oldalán megjelent írásban.

Az intézet oldalán emlékeztetnek: a marihuána legalizációjáról szóló törvénytervezet ellen mind a hatóságok, mind a politikai szereplők széles köre, mind pedig a társadalom fellépett Németországban. A bíróságok képviselője, a rendőrség szóvivője és az egészségügyi szakmai vezetés is kifejezetten és határozottan ellenezte a törvényt. A Német Bírói Szövetség kritikája szerint a javaslatban hiába számol a jogi esetek csökkenésével a szövetségi kormány, szerintük valójában még nőhet is majd a bíróságokra nehezedő nyomás, mivel a kannabiszklubok, a drogszállítás és a sok esetben túl részletes javaslat miatt megnőhetnek a marihuánával kapcsolatos jogi eljárások, így szerintük ez inkább teher, mintsem könnyebbítés.

Ugyanebből az okból kritizálta a német rendőrség is a javaslatot. Alexander Poitz, a német szövetségi rendőrszakszervezet elnökhelyettese, aki szerint ez plusz terheket jelent majd a rendőrökre nézve is. Ironikusan megjegyezve, reméli, hogy a szövetségi egészségügyi minisztérium nem várja majd el a rendőröktől, hogy vonalzóval mérjék meg a 200 méteres távolságot az iskolák és a marihuánát fogyasztók között - olvasható a cikkben.

Az ellenzéki CDU és az AFD politikusai is minden lehetőséget megragadtak arra, hogy megakadályozzák, vagy legalább késleltessék a törvény hatálybalépését. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kormánykoalícióban részt vevő szociáldemokraták tartományi politikusai közül is többen felszólaltak a javaslat ellen, azonban szövetségi szinten, a koalíciós partnerek, a liberálisok és a zöldek elképesztően agresszív nyomásának, a szociáldemokrata felső vezetés nem tudott vagy nem akart ellenállni. Az ellenzéki kereszténydemokraták és az AfD felszólaló politikusai egyebek között a szervezett bűnözés „gazdaságösztönző csomagjának”, illetve „ajándékának”, „nem ellenőrizhető törvénynek” nevezték a kormánykoalíció tervezetét. Simone Borchardt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egészségügyi politikusa úgy fogalmazott: „a gyermekek és fiatalok védelme az önök törvényében nem több puszta szócséplésnél”.

PestiSracok facebook image

Az EP-választás volt az egyetlen alkalom, ahol a németek elmondhatták mit gondolnak

A törvény hatálybalépése után az EP-választás volt az első olyan alkalom, ahol a német polgárok kifejezhették a véleményüket. Fontos hozzátenni azt is, hogy Németországban jövőre szövetségi választások lesznek. Ráadásul idén ősszel Kelet-Németországban tartományi választások is lesznek, ami a következőkben leírtak fényében különös pikantériát ad a történteknek - emlékeztet a Drogkutató Intézet.

A választásokon a CDU-CSU érte el a legjobb eredményt. Ez a 30 % körüli eredmény nem mindig volt a siker száma Németországban, pláne nem az a magyar kormánypárt eredményéhez (45%) képest, de mindenképpen elég volt az első helyhez. A második helyre azonban nem az örök rivális SPD futott be, hanem az elképesztő politikai és média ellenszélben dolgozó AfD (Alternativa für Deutschland). Ennek a két pártnak a politikusai álltak ki egyértelműen és határozottan a legalizációs törvény ellen és a társadalom hangjának a meghallgatása mellett. Az SPD mindössze 13,9 százalékot ért el (2019-ben 15,8 százalék), ezzel 14 képviselői helyet szerezve, megelőzve az előzetes negatív méréseket is alulmúló Zöldeket, akik az öt évvel ezelőtti rekordértéküket szinte megfelezve 11,9 százalékot kaptak (2019-ban, 20,5 százalék), 12 képviselői helyet elnyerve.

A liberális FDP mindössze 5,3%-ot ért el (Németországban – a Bundestag-választásokkal ellentétben – 2014 óta nincs minimális bejutási küszöb a pártok EP-be való megválasztásához). Ők voltak azok, akik a legalizációs törvényt azzal sürgették, hogy nem kell várni se Brüsszel, se a német társadalom meggyőzésére, nem kell totojázni (sic!), hanem erőből el kell fogadni a törvényt. És visszatérve kicsit a jövőképre, nézzük, hogy hogy néz ki Németország térképe, különös tekintettel a keleti országrészre, az EP választások tükrében.

(Drogkutató Intézet / Kiemelt kép: MTI/AP Pool/Markus Schreiber)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)