Pesti Srácok

Vitézy Dávid nem hagyja annyiban, úgy néz ki, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul

Vitézy Dávid nem hagyja annyiban, úgy néz ki, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul

Vitézy Dávid kilátásba helyezte, hogy az Alkotmánybíróság elé viszi a főpolgármester-újraválasztás ügyét, miután a Kúria visszautasította Karácsony Gergely fellebbezését.

Döntött szerdán a Kúria, nem ismétlik meg a főpolgármester-választást Budapesten. Vitézy Dávid a bejelentés után felidézte: Karácsony Gergely korábban azt mondta, az új budapesti főpolgármester-választás érdekében minden lehetséges jogi eszközzel élni fog, ezért feltételezhető, hogy az Alkotmánybírósághoz is fordul még ez ügyben.

– szögezte le.

PestiSracok facebook image

A Magyar Nemzet megkeresésére a Századvég Intézet tudományos igazgatója megerősítette: a választási eljárásban, mint rendkívüli jogorvoslati lehetőség, igénybe vehető az alkotmányjogi panasz. Ifjabb Lomnici Zoltán rámutatott:

A taláros testületnek a panasz befogadhatóságáról a beadvány beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról pedig további három munkanapon belül dönt – magyarázta. Majd kiemelte: ha a testület arra jut, hogy az indítvány nem befogadható, akkor az indítványt visszautasítja. "Ilyen akkor történik általában, ha nem merül fel a konkrét bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy esetleg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés" – jegyezte meg.

A szakértő hozzátette, hogy több speciális szabály érvényesül: például a választási időszakban választási ügyekben a testület főtitkárának nincs lehetősége hiánypótlásra felhívni az indítványozót, illetve nem tájékoztatja külön levélben az indítványozót, hogy indítványát az Alkotmánybíróság nyilvántartásba vette.

Forrás: Magyar Nemzet, fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!