Pesti Srácok

Egy román nácit avat szentté a román ortodox egyház

Egy román nácit avat szentté a román ortodox egyház

A romániai Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet figyelmeztetése ellenére a román ortodox egyház (BOR) zsinata jóváhagyta a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalom egyik képviselője, a Dnyeszter-melléken később misszionáriusként szolgáló Ilie Lacatusu ortodox pap szentté avatását - közölte pénteken a G4Media.ro hírportál.

A román ortodox patriarchátus 2025-ös centenáriumi évére készülve a BOR az egyház 16 papjának szentté avatásáról, és az egyházi naptárba iktatásáról döntött csütörtökön és pénteken tartott zsinati ülésszakán. A zsinati közlemény szerint az 1934-ben pappá szentelt, kezdetben Olténiában szolgáló, majd 1942-43-ban a (Szovjetuniótól elfoglalt) Dnyeszter-mellékre ortodox misszionáriusi szolgálatra küldött, később a kommunista hatalom által emiatt (1952-1964 között) kétszer is bebörtönzött, kényszermunkatáborba hurcolt, majd 1970-től papi szolgálatra visszaengedett, 1983-ban elhunyt Ilie Lacatusut "hitvalló szentként" fogják ünnepelni az ortodox templomokban minden év június 22-én. Alexandru Florian, a holokausztkutató intézet igazgatója a zsinati határozatot megelőzően a héten arra hívta fel a figyelmet, hogy az ortodox egyház "egy legionáriust készül szentté avatni", Ilie Lacatusu ugyanis egy legionárius "fészek" (a mozgalom egyik alapsejtjének) vezetőjeként tevékenykedett a '30-as években olténiai szolgálata idején, és később "misszionáriusi szolgálata idején sem tanúsított semmilyen empátiát" a lágerekbe hurcolt román zsidók sorsát illetően a Dnyeszter-melléken, ahol - szolgálati helyén - Rabnita megyében láger működött, a közeli Odessza pedig 1941 őszén 20 ezer áldozatot követelő pogrom helyszíne volt.

A G4Media szerint a román ortodox patriarchátus 2000-ben kezdeményezte Ilie Lacatusu szentté avatását, ekkor adta áldását arra, hogy megnyissák a zarándokok előtt a kommunisták által meghurcolt misszionárius kriptáját a bukaresti Giulesti-temetőben.

A román állam a NATO-csatlakozás küszöbén, a 2000-es évek elején ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány több mint negyedmillió román állampolgárságú zsidót öletett meg az 1941-44-es időszakban. A román kormány 2005-ben hozta létre Romániai Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézetet (INSHR-EW), amely a bukaresti holokausztmúzeum megtervezésében és majdani működtetésében, valamint a romániai középiskolai oktatásba tavaly bevezetett, a zsidók történetét és a holokausztot megismertető új tantárgy tananyagának kidolgozásában is kiemelt szerepet kapott.

PestiSracok facebook image

A román ortodox egyház 2025-ben ünnepli önállósulása konstantinápolyi elismerésének 140., illetve a román ortodox patriarchátus megalapításának 100. évfordulóját. Ebből az alkalomból a bukaresti parlament "a román patriarchátus centenáriumi évének" nyilvánította 2025-öt, lehetővé téve, hogy az állami intézmények és az önkormányzatok költségvetési forrásokból támogassák az egyházi ünnepségeket.

Forrás/fotó: MTI; a kép illusztráció

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.