Fordult a kocka: most már az oroszokat is szívesen látnák az ukránok a következő békekonferencián
Mindenki meglepetésére Zelenszkij bejelentette, hogy még idén új békekonferenciára lenne szükség, amin már Oroszország is részt vehetne. Ennyit arról, hogy Orbán Viktor békemissziója sikertelen volna, amint látható egy hétvége alatt közelebb hozta a békét, mint a világ vezetői két éve alatt.
Újabb békekonferencia lehetősége van a levegőben, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezzel kapcsolatban tett le javaslatot az asztalra. Az ukránok szerint a békecsúcsra Oroszország részvételével kellene sor kerülnie, és még az amerikai elnökválasztás, vagyis 2024 novembere előtt – tudta meg a Mandiner.
Kijev új, közös béketervet dolgozna ki, ami Zelenszkij eddigi tízpontos békejavaslatán alapulna – de nyitottak más országok véleményére is. Zelenszkij eddigi javaslatai között szerepelt, hogy Ukrajna eredeti területi integritását helyre kell állítani, az összes orosz csapatot ki kell vonni Ukrajna területéről, és ki kell engedni a hadifoglyokat.
Ha Oroszország ellenzi a mi javaslatunkat, akkor látni fogjátok, hogy csak háborút akar
– kommentálta saját javaslatait Zelenszkij. A júniusi svájci, Oroszország nélkül megrendezett békekonferencia előtt Vlagyimir Putyin közölte Moszkva álláspontját és javaslatait: azt követelte, hogy az ukrán hadsereg vonuljon vissza Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizsja területeiről, és Ukrajna örökre mondjon le NATO-csatlakozási terveiről. Putyin szerint amint ez megtörténne, azonnal véget vetnének a háborús cselekményeknek.
Putyin javaslata egyébként azt tartalmazza, hogy Ukrajna a fent említett területek azon részeiről is vonuljon ki, amit az oroszok soha nem foglaltak el a háború során. Ukrajna későbbi NATO-csatlakozási lehetőségét pedig éppen a most zajló NATO-csúcson erősítették meg és írták alá a NATO-tagországok vezetői.
A júniusi svájci békekonferencia végső közleménye arról szólt: az országoknak tartózkodniuk kell más országok területi integritása és politikai függetlensége elleni erőszakos cselekményektől – beleértve Ukrajna szuverenitását és nemzetközileg elismert határait is. Az aláírók hangsúlyozták az ukrajnai atomerőművek biztonságának fontosságát, és elítélték az atomfegyverekkel való fenyegetőzést is. A kommünikét végül 84 ország írta alá, köztük Magyarország is.
A konferencián jelen nem lévő Kína, illetve Oroszország nem írta alá a dokumentumot, ahogy a résztvevő Brazília, India, Dél-Afrika és Szaúd-Arábia sem. A háború azóta tovább folytatódott, a két háború fél álláspontjai nem kerültek közelebb egymáshoz. A Bloomberg által megkérdezett nyugati szakértők szerint egy újabb békecsúcsot világos céllal és elvárásokkal kellene megszervezni, amerikai tisztségviselők viszont szkeptikusak a megvalósíthatóságával kapcsolatban.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys
