Pesti Srácok

Közös NATO-tagság ide-oda, Erdogan azért csak telepítene egy haditengerészeti támaszpontot Észak-Cipruson

Közös NATO-tagság ide-oda, Erdogan azért csak telepítene egy haditengerészeti támaszpontot Észak-Cipruson

Ha szükségesnek ítéli, Törökország kész haditengerészeti támaszpontot létesíteni Észak-Cipruson - jelentette ki a ciprusi látogatásáról hazatérő török elnök vasárnap az Anadolu török hírügynökségnek adott interjújában.

Recep Tayyip Erdogan - aki az észak-ciprusi török katonai partraszállás 50. évfordulója alkalmából látogatott a megosztott szigetre - a repülőgépen nyilatkozva azzal vádolta meg Görögországot, hogy haditengerészeti támaszpontot épít a szigeten. Hozzátette, hogy "miközben a görögök katonai bázist építenek, Törökország politikai bázist hoz létre az Észak-ciprusi Török Köztársaság elnöki hivatalának és parlamentjének a felépítésével". A török elnök egyúttal kizárta annak lehetőségét, hogy a ciprusi törökök nélkül nemzetközi tárgyalások kezdődjenek a ciprusi rendezésről; mint mondta, ezt csak akkor tartaná elképzelhetőnek, ha közvetlenül, egyenrangú félként ülhetne tárgyalóasztalhoz a török és a görög fél. Recep Tayyip Erdogan az interjú végén elégedettségének adott hangot amiatt, hogy az évforduló alkalmából rendezett ünnepségen a legnagyobb török ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke, Özgür Özel is jelen volt; ami az államfő szerint megmutatta, hogy Ciprus fontosságát illetően teljes nemzeti egység van Törökországban.

Ciprus északi részére 1974-ben vonult be a török hadsereg, miután ciprusi görög puccsisták athéni támogatással átvették a hatalmat Nicosiában, és egyesíteni akarták a szigetet Görögországgal. A sziget északi részén 1983-ban jött létre a csak Ankara által elismert "Észak-ciprusi Török Köztársaság".

Forrás/fotó:

PestiSracok facebook image

MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!