Pesti Srácok

A horvát kormány korlátozná a lakások turisztikai hasznosítását

A horvát kormány korlátozná a lakások turisztikai hasznosítását

A horvát kormány korlátozná a lakások turisztikai hasznosítását, hogy megfizethetőbbé tegye az ingatlanokat; az erről szóló törvényjavaslatot csütörtöki ülésén fogadta el a kabinet.

Branko Bacic építési, tervezési és állami vagyonügyi miniszter elmondta: először születhet olyan törvény, amely szabályozná a többlakásos épületek fenntartását és kezelését.

Az egyik újdonság, amellyel visszavetnék a lakások turisztikai célú, rövid távú bérbeadását, hogy az épület társtulajdonosai 80 százalékának hozzá kell járulnia az ilyen típusú hasznosításhoz - magyarázta. Hozzátette: a Horvát Statisztikai Hivatal adatai szerint Horvátországban a lakásállományok 40 százalékát nem lakhatásra használják. Ezért a cél az, hogy az a valamivel több mint 900 ezer lakás visszakapja elsődleges és eredeti funkcióját - mondta.

PestiSracok facebook image

- hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a törvény egyben a hamarosan bemutatásra kerülő, új lakásstratégiai intézkedések része.

A turisták prioritást élveznek a családokkal szemben

Horvátországban óriási problémát jelent a fiatalok számára a lakásvásárlás, de a bérlés is. Ez főleg a tengerparti városokra jellemző, ahol sok esetben többgyerekes családok kerülnek utcára a turisztikai szezon kezdetével, mert a tulajdonosok felmondják a bérleti szerződéseket, hogy egész nyáron turistáknak adhassák ki az ingatlanokat. Ugyanakkor a Zágrábban sem jobb a helyzet, a lakások átlagos négyzetméterára meghaladja a 3000 eurót (1,18 millió forint), az albérleteké pedig a 14 eurót (5500 forint), ami egy 60 négyzetméteres lakás esetében 840 eurót (330 ezer forint) kiadást jelent egy család számára havonta - írta korábban a Jutarnji List című horvát napilap.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)