Pesti Srácok

Kínaiakkal és irániakkal ünnepelték a tálibok, hogy Biden feladta Afganisztánt

Bagram, 2024. augusztus 14.
Az amerikai vezetésû nemzetközi haderõ Afganisztánból történõ kivonulásának harmadik évfordulóját ünneplõ tálib harcosok házi készítésû petárdákhoz való robbanószert tartalmazó marmonkanákkal a dél-afganisztáni Hilemnd tartomán
Bagram, 2024. augusztus 14. Az amerikai vezetésû nemzetközi haderõ Afganisztánból történõ kivonulásának harmadik évfordulóját ünneplõ tálib harcosok házi készítésû petárdákhoz való robbanószert tartalmazó marmonkanákkal a dél-afganisztáni Hilemnd tartományban fekvõ Laskar-Gálban 2024. augusztus 14-én.
Fotó: MTI/AP/Abdul Khaliq

Hatalomátvételük harmadik évfordulóját ünnepelték az afganisztáni tálibok kínai és iráni diplomata vendégekkel szerdán a bagrami egykori amerikai légitámaszponton.

Bár a ceremónián nem volt jelen Hasszan Ahund, "az Afganisztáni Iszlám Emírség" miniszterelnöke, kabinetfőnöke felolvasta a közleményét, amelyben méltatta a tálib kormányt. A közlemény szerint a kabinet "felelőssége fenntartani az iszlám uralmat, megvédeni az emberek életét és tulajdonát, valamint a nemzet tiszteletét". A tálib vezetés magas rangú tisztségviselői helikopteren érkeztek a Kabultól mintegy 40 kilométerre fekvő, legnagyobb afganisztáni légitámaszpontra. A nyugati haderők 2021 nyarán történt kivonulásáig a bázis két évtizeden át az Egyesült Államok egyik legfontosabb támaszpontja volt a térségben. A tálibok 2021. augusztus 15-én vonultak be Kabulba, de az afgán naptár szerint az évfordulót egy nappal korábban ünneplik.

-írta Ahund.

PestiSracok facebook image

Az országban másutt is megünnepelték a tálib hatalomátvétel harmadik évfordulóját. A déli Kandahár tartományban azonban az Iszlám Állam terrorszervezet esetleges támadásai miatt meg kellett erősíteni a helyi biztonsági intézkedéseket, ami árnyékot vetett az évfordulós ünnepségekre. A radikális iszlamista tálibok továbbra is elszigeteltek nemzetközi színtéren; eddig egyetlen ország sem ismerte el a kormányukat. A szélsőségesek hatalomra kerülésük óta iszlám törvénykezést vezettek be, ami nem utolsó sorban a nők jogainak jelentős csorbítását jelenti. A lakosság ezenfelül egyebek között az elmaradó humanitárius segélyek és az ingatag biztonsági helyzet miatt is szenved.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!