Pesti Srácok

Moszkva hiába követelt hozzáférést a Párizsban őrizetbe vett Pavel Durovhoz

Moszkva hiába követelt hozzáférést a Párizsban őrizetbe vett Pavel Durovhoz

Moszkva jegyzékben követelt konzuli hozzáférést a Telegram közösségimédia-szolgáltató őrizetbe vett alapítójához, Pavel Durovhoz, de Párizs az üzletember francia állampolgárságát tekinti elsődlegesnek – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője vasárnap a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

Jegyzéket küldtünk, hozzáférést követelve. De neki (Durovnak) francia állampolgársága van, amelyet Franciaország elsődlegesnek tekint – mondta a Zaharova. A francia média szombat este számolt be róla, hogy a francia és orosz állampolgársággal rendelkező Durovot őrizetbe vették a Le Bourget repülőtéren, ahová magángéppel érkezett Azerbajdzsánból. Az üzletember körözési listán szerepelt Franciaországban, egyebek között azért, mert a Telegram nem volt hajlandó együttműködni az ország hatóságaival. Párizsi sajtóértesülések szerint "az orosz Zuckerberg" terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, csalás és pénzmosás támogatása címén emelhetnek vádat és akár húszévi szabadságvesztést is kiszabhatnak rá.

A párizsi orosz nagykövetség vasárnap közölte, hogy a francia hatóságok elzárkóznak az együttműködéstől, és nem adtak tájékoztatást arról, hogy mi alapján vették őrizetbe Durovot. A diplomáciai képviselet kapcsolatban áll az üzletember jogi képviselőjével. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján hangot adott véleményének, miszerint Durov hibát követet el azzal, hogy Oroszországot elhagyva "világpolgárrá" akart válni, mert a nyugati országok számára ő egy kiszámíthatatlan és veszélyes orosz maradt. Mint írta, személyesen figyelmeztette az üzletembert arra, hogy minden országban komoly problémái lesznek, ha kitart az elvi álláspontja mellett, és nem fog együttműködni a bűnüldöző szervekkel súlyos bűncselekmények ügyében.

PestiSracok facebook image

– figyelmeztette a francia elnököt Medvegyev az X közösségi platformon. Tatyjana Moszkalkova, az orosz elnök emberi jogi biztosa úgy vélekedett, hogy a letartóztatás valódi célja a Telegram bezárása, mert ezen az internetes platformon "meg lehet tudni az igazságot a világ aktuális eseményeiről". Az intézkedés szerinte "tiltakozást vált ki mindazokból, akik a szólásszabadságért és a többpólusú világ építéséért küzdenek".

– mondta Kirill Kabanov, az orosz elnöki emberi jogi tanács tagja a NEWS.ru-nak. Kabanov szerint Durov azt remélte, hogy nem keveredik konfliktusba a Nyugattal. Rámutatott, hogy a Telegram ma már nemcsak szórakoztató és informatív tartalmú platform, hanem a "különleges hadművelet" résztvevőinek kommunikációs eszköze is. Álláspontja szerint Washington ebben az ügyben saját céljaira használta fel Párizst.

Anton Gorelkin, az orosz alsóház információpolitikai bizottságának helyettes vezetője az Interfaxnak azt mondta, hogy az orosz hatóságoknak továbbra is vannak kifogásai a Telegrammal szemben, ám annak blokkolásáról az utóbbi időben nem esett szó. Oroszországban 2018-ban történt kísérlet a Telegram elérhetetlenné tételére. Jekatyerina Mizulina, a Biztonságos Internet Ligájának vezetője Telegram-bejegyezésében szintén felvetette, hogy az őrizetbe vétel hátterében az Egyesült Államok állhat. Szerinte az online szolgáltató az utóbbi időben "nagyon "nyugtalanította" Washingtont, amiért kényes információkat terjesztett bizonyos országokban. Hozzáfűzte, hogy a Telegram vezetőségének Nyugat felé való nyitottsága nem segített Durovon.

Margarita Szimonyjan, az orosz állami RT médiavállalat főszerkesztője megjegyezte: Durov azért hagyta el Oroszországot, hogy ne kelljen együttműködnie az orosz szakszolgálatokkal, ám a hasonló nyugati szervekkel ezt megtette.

– írta Szimonyjan a Telegram-csatornáján.

– tette hozza Szimonyjan, és azt javasolta, hogy mindenki törölje a Telegramról az érzékeny információkat.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)