Pesti Srácok

Vitályos Eszter: a nemzeti kormány két és félszer annyit költ az egészségügyre, mint Gyurcsányék annak idején

Vitályos Eszter: a nemzeti kormány két és félszer annyit költ az egészségügyre, mint Gyurcsányék annak idején

A baloldal Gyurcsány Ferenc kormányzása idején kórházakat zárt be és vitt csődbe – mondta Vitályos Eszter kormányszóvivő a Facebook-oldalára szombaton feltöltött videóban. Ők voltak azok, akik 600 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, elbocsátottak 6000 egészségügyi dolgozót, elvettek egyhavi bért az orvosoktól és az ápolóktól. Több ezer kórházi ágyat számoltak fel, vizitdíjat és kórházi napidíjat fizettettek, az összeomlás szélére sodorták az egészségügyet – fogalmazott a kormányszóvivő.

Kiemelte: a nemzeti kormány két és félszer annyit költ az egészségügyre, mint a baloldali Gyurcsány-kormány 2010-ben.

– sorolta Vitályos Eszter.

PestiSracok facebook image

A kormányszóvivő kitért arra, hogy soha nem látott béremelés indult a tanárok esetében is, idén 32,2 százalékkal nőtt a tanárok bére. Jövőre 21 százalékos emelés várható, így négy év alatt közel megduplázódik a bérük. A köznevelésben és a szakképzésben tanulók ingyenesen jutnak hozzá a tankönyvekhez, a kormány 1,2 millió diák családjának terheit csökkenti ezzel. Számos családot segít az ingyenes óvodai és iskolai étkezés – mondta Vitályos Eszter.

A kormányszóvivő Facebook-bejegyzésében kiemelte azt is, hogy a kormány az elmúlt időszakban több mint 500 milliárd forintnyi fejlesztést hajtott végre az egészségügyben.

Példaként említette azt is, hogy 1706 település szerezhetett be orvosi eszközöket mintegy 4 milliárd forintnyi összegből és 81 település 6,79 milliárd forintot költhetett orvosi szolgálati lakások építésére, felújítására, valamint több mint ezer új mentőautó állt szolgálatba. Az oktatásról szólva felidézte, hogy a baloldal a kormányzása alatt bezárt több száz iskolát, az utcára tett 14 ezer tanárt, megalázóan alacsony fizetésért dolgoztatta a tanárokat, valamint tandíjat vezetett be, illetve 748 iskolát úgy szüntettek meg, hogy azokat beolvasztották más intézményekbe, ezzel 1000 településen szűnt meg a helyi iskola. Összesen 283 óvodát zártak be, 1191 óvónőt kirúgtak. Mindezek mellett folyamatosan emelték a tankönyvek árát és fizetős lett az óvodai és a bölcsődei étkeztetés.

– fogalmazott Vitályos Eszter. Az elmúlt öt évben 5680 óvodai és iskolai fejlesztés indult el, illetve valósult meg. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében hazai forrásból jelenleg 220 projekt valósul meg országszerte, 57 új tanuszoda, 87 új tornaterem, 44 tanterem beruházás-fejlesztés, 31 új iskola és egy óvodafejlesztés, illetve építés – írta bejegyzésében a kormányszóvivő.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/Katona Tibor)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.