Pesti Srácok

Zelenszkijék felszólították Mongóliát, hogy vegyék őrizetbe Vlagyimir Putyint

Zelenszkijék felszólították Mongóliát, hogy vegyék őrizetbe Vlagyimir Putyint

Az ukrán külügyminisztérium felszólította pénteken a mongol hatóságokat, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa alapján vegyék őrizetbe Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amikor szeptember elején Ulánbátorba látogat. A Kreml azonban közölte, hogy az orosz vezetés nem tart ettől az eshetőségtől.

- írta a Le Parisien. Elméletileg, ha Vlagyimir Putyin mongol földre teszi a lábát, az ország rendőri erői kötelesek lennének letartóztatni őt, ugyanis a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki ellene ukrán gyerekek „illegális deportálása” és Ukrajna elleni háborús bűncselekmények gyanújával.

Mongólia 2002-ben ratifikálta a római statútumot, és azóta egyike a Nemzetközi Büntetőbíróság 124 úgynevezett „részes államának”. A dokumentum erre vonatkozó cikkelye szerint: „Az a részes állam, amelyhez ideiglenes letartóztatásra vagy letartóztatásra és átadásra irányuló kérelmet nyújtottak be, haladéktalanul intézkedéseket tesz az érintett személy letartóztatására, saját jogával és a 9. rész rendelkezéseivel összhangban.”

A 2002-ben létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság feladata, hogy ítélkezzen minden olyan cselekmény felett, amely a nemzetközi jog szerint büntetendő, például emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűnök vagy népirtás. Moszkva azonban nem ismerte el a nemzetközi testületet és soha nem ratifikálta a római statútumot.

Mi történhet Mongóliában?

„Reális a veszélye annak, hogy letartóztatják, mert Mongólia ratifikálta a szerződést, és kötelezettségei részeként az országnak kötelessége együttműködni a bírósággal. Ezért végre kell hajtania a kiadott elfogatóparancsot, és a letartóztatás után át kell adnia Vlagyimir Putyint. Jogilag indokolt, hogy Mongólia teljesítse ezeket a kötelezettségeket”– mutat rá Jeanne Sulzer nemzetközi jogra szakosodott ügyvéd.

De ez nem ilyen egyszerű. Igazságszolgáltatási intézményként nem rendelkezik saját rendőri vagy bűnüldöző szervekkel, ezért más ország hatóságaira támaszkodik. Kijev pénteken felszólította a kelet-ázsiai országot, hogy tartóztassa le az orosz államfőt, ám ez valószínűtlen, hiszen Ukhnaa Khurelsukh mongol elnök volt az, aki meghívta Vlagyimir Putyint, hogy vegyen részt a mongol és a szovjet fegyveres erők 1939-es, a halhín-goli csata során aratott közös győzelmének 85. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken.

„Ha Ulánbátor nem tesz lépéseket Putyin ellen, ezzel azt azt kockáztatja, hogy a bíróság feljelenti, hogy megszegte a kötelezettségeit. Nincs más kényszerítő eszköz azon államok számára, amelyek nem működnek együtt” – nyilatkozta Sulzer.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Szergej Gunejev
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)