Pesti Srácok

Zelenszkijék felszólították Mongóliát, hogy vegyék őrizetbe Vlagyimir Putyint

Zelenszkijék felszólították Mongóliát, hogy vegyék őrizetbe Vlagyimir Putyint

Az ukrán külügyminisztérium felszólította pénteken a mongol hatóságokat, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa alapján vegyék őrizetbe Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amikor szeptember elején Ulánbátorba látogat. A Kreml azonban közölte, hogy az orosz vezetés nem tart ettől az eshetőségtől.

- írta a Le Parisien. Elméletileg, ha Vlagyimir Putyin mongol földre teszi a lábát, az ország rendőri erői kötelesek lennének letartóztatni őt, ugyanis a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki ellene ukrán gyerekek „illegális deportálása” és Ukrajna elleni háborús bűncselekmények gyanújával.

Mongólia 2002-ben ratifikálta a római statútumot, és azóta egyike a Nemzetközi Büntetőbíróság 124 úgynevezett „részes államának”. A dokumentum erre vonatkozó cikkelye szerint: „Az a részes állam, amelyhez ideiglenes letartóztatásra vagy letartóztatásra és átadásra irányuló kérelmet nyújtottak be, haladéktalanul intézkedéseket tesz az érintett személy letartóztatására, saját jogával és a 9. rész rendelkezéseivel összhangban.”

A 2002-ben létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság feladata, hogy ítélkezzen minden olyan cselekmény felett, amely a nemzetközi jog szerint büntetendő, például emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűnök vagy népirtás. Moszkva azonban nem ismerte el a nemzetközi testületet és soha nem ratifikálta a római statútumot.

Mi történhet Mongóliában?

„Reális a veszélye annak, hogy letartóztatják, mert Mongólia ratifikálta a szerződést, és kötelezettségei részeként az országnak kötelessége együttműködni a bírósággal. Ezért végre kell hajtania a kiadott elfogatóparancsot, és a letartóztatás után át kell adnia Vlagyimir Putyint. Jogilag indokolt, hogy Mongólia teljesítse ezeket a kötelezettségeket”– mutat rá Jeanne Sulzer nemzetközi jogra szakosodott ügyvéd.

De ez nem ilyen egyszerű. Igazságszolgáltatási intézményként nem rendelkezik saját rendőri vagy bűnüldöző szervekkel, ezért más ország hatóságaira támaszkodik. Kijev pénteken felszólította a kelet-ázsiai országot, hogy tartóztassa le az orosz államfőt, ám ez valószínűtlen, hiszen Ukhnaa Khurelsukh mongol elnök volt az, aki meghívta Vlagyimir Putyint, hogy vegyen részt a mongol és a szovjet fegyveres erők 1939-es, a halhín-goli csata során aratott közös győzelmének 85. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken.

„Ha Ulánbátor nem tesz lépéseket Putyin ellen, ezzel azt azt kockáztatja, hogy a bíróság feljelenti, hogy megszegte a kötelezettségeit. Nincs más kényszerítő eszköz azon államok számára, amelyek nem működnek együtt” – nyilatkozta Sulzer.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Szergej Gunejev
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!