Pesti Srácok

A Világbank szerint a korrupció szintje nálunk az európai szinthez képest is alacsonynak számít

A Világbank szerint a korrupció szintje nálunk az európai szinthez képest is alacsonynak számít

A „világhírű” magyar korrupció egész egyszerűen nem létezik a Világbank statisztikái szerint – írja az MCC Gazdaságpolitikai műhelyének vezetője. Állításának alátámasztására Sebestyén Géza a Világbank adatvizualizációs oldaláról is bemutatott egy térképet, amelyen azt látni, hogy az egyes országokban a cégek mekkora aránya tapasztalt korrupciós jellegű kérést, írja a Mandiner.

A szakértő rámutat: „ez a szám 66 százalék körüli, azaz 3-ból 2 céget érint Jemenben. 50 százalék körüli, azaz minden második céget érint Afganisztánban, Angolában, Dél-Szudánban, Irakban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Libériai Köztársaságban. 33 százalék körüli, azaz minden harmadik céget érint Albániában, Csádban, Maliban, Marokkóban, Ukrajnában, Vietnámban. 25 százalék körüli, azaz minden negyedik céget érint Bangladesben, Indiában, Kambodzsában, Kamerunban, Mongóliában, Mozambikban, Nigériában, Oroszországban.”

– mutat rá Sebestyén, hozzátéve, „még az EU-n belül is számos ország »büszkélkedhet« magasabb korrupcióval”. Ilyenek például :

PestiSracok facebook image

  • Csehország (3,5 százalék)
  • Belgium (4,3 százalék)
  • Lettország (2 százalék)
  • Dánia (3,4 százalék)
  • Spanyolország (3,5 százalék)
  • Portugália (7,7 százalék)
  • Horvátország (6,8 százalék)
  • Görögország (5,5 százalék)
  • Olaszország (11,8 százalék)

Kijelenthető tehát, hogy a magyar korrupció globális szinten nézve lényegében nulla, de még Európában is jónak számít.

Fotó: Világbank

Forrás: Mandiner

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!