Pesti Srácok

Kövér László: a Kínával való együttműködés nem veszély, hanem lehetőség

Kövér László: a Kínával való együttműködés nem veszély, hanem lehetőség

A Kínával való kapcsolatok kiszélesítése, együttműködésünk elmélyítése nem veszély, hanem lehetőség, amelynek sikeres kiaknázása mindkét ország fejlődését szolgálja - mondta az Országgyűlés elnöke csütörtökön, a Kínai Népköztársaság megalakulása, valamint Kína és Magyarország diplomáciai kapcsolatfelvételének 75. évfordulója alkalmából rendezett fogadáson, Budapesten.

Kövér László úgy fogalmazott: Magyarországnak az az érdeke, hogy ne pusztán híd, hanem összekötő kapocs legyen Kelet és Nyugat között. Mert - mint mondta -, ha a nagyvilágban Nyugat és Kelet között együttműködés van, akkor Magyarország is fejlődik. Amikor azonban Nyugat és Kelet között szembenállás, küzdelem alakul ki, akkor az ország súlyos árat fizet, mert földrajzi és politikai értelemben ütközőzónába kerülünk - fejtette ki.

A kapocs szerepet erősíti a magyar kormány által 2010-ben meghirdetett keleti nyitás stratégiája, valamint az, hogy Magyarország első európai országként csatlakozott a Kína által 2013-ban elindított Övezet és út elnevezésű kezdeményezéshez - mondta, megjegyezve, hogy az jól illeszkedik a magyar kormány törekvéseihez.

Értékelése szerint a két ország a földrajzi távolság, a kulturális különbségek, valamint "a politikai berendezkedésünk és az ideológiánk eltérő volta ellenére" jól használta fel az elmúlt 75 évben az együttműködés lehetőségeit az 1949 és 1990 közötti időszakban, az 1990 és 2010 közötti években, illetve 2010-től napjainkig.

PestiSracok facebook image

Kína mára Magyarország legnagyobb Európán kívüli kereskedelmi partnerévé vált - emelte ki az Országgyűlés elnöke. Hangsúlyozta, hogy a kínai befektetések az autóiparban, az elektronikai iparban és a pénzügyi szektorban hozzájárultak Magyarország gazdasági növekedéséhez, munkahelyeket teremtettek.

A két ország kapcsolatrendszerét erősíti a felsőoktatási és kulturális intézmények közötti együttműködés, illetve a turizmus kölcsönös fellendülése - mondta. Kitért arra is, hogy számos kapcsolódási pont van a magyar és a kínai kultúrában; ilyen a család és a közösség szerepe, a hagyományok, valamint az idősek tisztelete. Minkét népre jellemző a kitartás, a kemény munka és a tudás megszerzése - tette hozzá.

Kína az egész világnak fontos

Kövér László véleménye szerint Európa sokat tanulhat Kínától. Példaként kiemelte "a kitartásra és a türelemre épülő politika művészetét", hogy azáltal Európa visszanyerhesse méltó szerepét a világ jövőjének formálásában, a globális kihívások megválaszolásában.

Arra is kitért, hogy Kína nélkül a 21. századi világpolitikában nem jöhet létre olyan erőegyensúly, amely békét teremt. Ugyanakkor az együttműködésen alapuló, békét és biztonságot adó új világrend csak a kölcsönös tisztelet jegyében jöhet létre, amely megilleti Magyarországot és a hozzá hasonló országokat is - emelte ki. Megjegyezte, hogy a magyar-kínai kapcsolatok ezen alapulnak.

A fogadáson köszöntőt mondott Kung Tao kínai nagykövet, méltatva a két ország kapcsolatát.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)