Pesti Srácok

Osztrák kancellár: többet kell tenni azokért az EU-tagországokért, amelyek a legnagyobb terhet viselik

Osztrák kancellár: többet kell tenni azokért az EU-tagországokért, amelyek a legnagyobb terhet viselik

Az illegális bevándorlás elleni küzdelem az Európai Unió közös feladata, és többet kell tenni azokért a tagországokért, amelyek ebben a legnagyobb terhet viselik - jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellár szerdán Kiriákosz Micotákisz görög kormányfővel folytatott találkozóján.

Görögország határa egyben az unió külső határa is, ezért az Ausztria számára is stratégiai fontosságú. Amikor Görögország ezt a külső határt védi, akkor egyben az osztrák határt is védelmezi - mondta Nehammer. Hozzátette, hogy továbbra is küzdeni fog Brüsszelben azért, hogy a külső határ védelmére fordított beruházásokat támogassák, mert "ez mindannyiunkat, a közös biztonságunkat szolgálja".

Abban mindkét vezető egyetértett, hogy Görögország rengeteget tett az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében. Micotákisz kiemelte: nem lehet hagyni, hogy egyes országok a földrajzi helyzetükből adódóan nagyobb terhet viseljenek. Kifejtette, hogy Görögország számára hatalmas anyagi kiadással járt a befogadóközpontok kialakítása, és ebből adódóan több segítség, azon belül nagyobb pénzügyi támogatás járna neki.

Hozzátette azt is, hogy a görög hatóságok mindezt az emberélet tiszteletben tartása mellett teszik.

PestiSracok facebook image

- mondta a görög kormányfő.

Szeptemberig idén 32 700 illegális bevándorló érkezett Görögországba az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint. Az újonnan érkezők többsége nem akar görög területen letelepedni, hanem más európai országokba utazna tovább.

A közös sajtótájékoztatón kitértek az EU nyugat-balkáni bővítésére is, leszögezve, hogy ennek mindkét ország számára stratégiai jelentősége van, és ebben a folyamatban mind Ausztria, mind Görögország "hídépítő" szerepet tölt be. Nehammer hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkánra teljes egészében európai befolyási övezetként kell tekinteni. Utalt arra, hogy a régióban más befolyási törekvések is jelen vannak, például Kína, Oroszország és az arab világ részéről. Micotákisz szerint a nyugat-balkáni országoknak biztosítani kell a tagság perspektíváját, de a felvétel érdekében nem szabad az EU-nak engedményeket tennie, például a jogállamiság terén.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!