Pesti Srácok

Tűzfalcsoport tényellenőrzött: Csád nem az oroszoknak fontos, hanem az EU-nak és több NATO szövetségesnek is

Tűzfalcsoport tényellenőrzött: Csád nem az oroszoknak fontos, hanem az EU-nak és több NATO szövetségesnek is

A Deutsche Welle szerint az orosz érdek érvényesítése Magyarország szorosabb kapcsolata Csáddal, arról azonban elfeledkeznek, hogy több EU-tagország is jelen van a térségben, de a NATO szövetségesek is. Erről írt az X-en a Tűzfalcsoport, amely mostantól írásait itt közli.

Az Európai Unió csádi és közép-afrikai köztársasági erői (EUFOR Chad and the Central African Republic, a franciák után EUFOR Tchad/RCA) az Európai Unió 2007 végén engedélyezett csádi és közép-afrikai köztársasági (CAR) missziója volt. Az uniós hadtest létszámát 4300 főre hirdették meg, ebből 3700 főt a műveleti területen helyeztek el, továbbá egy 600 fős stratégiai tartalékot állomásoztattak Európában.

Az európai uniós erők megbízatása többek között az volt, hogy "lehetőségeik és működési területük keretein belül minden szükséges intézkedést megtegyenek Kelet-Csádban és a Közép-afrikai Köztársaság északkeleti részén" a polgári lakosság védelme, a humanitárius segélyek eljuttatásának megkönnyítése és az ENSZ személyi állományának biztonsága érdekében.

Az EUFOR Chad kapcsán néhány éve a svéd hadsereg hivatalos oldalán azt lehetett olvasni, hogy a “humanitárius helyzet Kelet-Csádban és a Közép-afrikai Köztársaság északkeleti részén továbbra is súlyos, és továbbra is sürgős a széles körű nemzetközi támogatás szükségessége. A tervezett műveleti területen összesen mintegy 500 000 menekült és egyéb lakóhelyüket elhagyni kényszerült személy tartózkodik.”

PestiSracok facebook image

Az The Institute of Studies on Conflicts and Humanitarian Action (IECAH) akkor feltette a kérdést, hogy “Helyénvaló-e az EU katonai művelete Csádban?” A kritikai megjegyzések ellenére a rangos szervezet arra jutott, hogy “EUFOR csádi missziója pozitív hatással volt a biztonsági feltételek javulására számos civil számára, ezért a szélsőséges körülmények között tevékenykedő európai csapatok érdemei nem kérdőjeleződnek meg.”

A közelmúltban Radosław Sikorski és Mahamat Saleh Annadif folytattak telefonbeszélgetést. Lengyelország és Csád külügyminiszterei röviden számba vették a kétoldalú kapcsolatokat is, hangsúlyozva a lengyel kontinens részvételét az EUFOR csádi missziójában (2008-2009), és kifejezve érdeklődésüket a nemzetközi szervezeteken belüli párbeszéd iránt.

A lengyel külügyminisztérium vezetője hangsúlyozta, hogy Lengyelország stabil és megbízható partnerként értékeli Csádot, különösen a Száhel-övezet nehéz nemzetközi környezetét tekintve. Tavaly októberben pedig a Le Monde arról számolt be, hogy a “francia hadsereg Nigerből kiszorulva Csádba menekül, Párizs utolsó szövetségeséhez a Száhel-övezetben. Miközben Emmanuel Macron és Mahamat Idriss Déby elnök látszólag jó viszonyban van, egyre többen elítélik a francia jelenlétet N'Djamenában.”

Forrás: X, fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.