Pesti Srácok

Tűzfalcsoport tényellenőrzött: Csád nem az oroszoknak fontos, hanem az EU-nak és több NATO szövetségesnek is

Tűzfalcsoport tényellenőrzött: Csád nem az oroszoknak fontos, hanem az EU-nak és több NATO szövetségesnek is

A Deutsche Welle szerint az orosz érdek érvényesítése Magyarország szorosabb kapcsolata Csáddal, arról azonban elfeledkeznek, hogy több EU-tagország is jelen van a térségben, de a NATO szövetségesek is. Erről írt az X-en a Tűzfalcsoport, amely mostantól írásait itt közli.

Az Európai Unió csádi és közép-afrikai köztársasági erői (EUFOR Chad and the Central African Republic, a franciák után EUFOR Tchad/RCA) az Európai Unió 2007 végén engedélyezett csádi és közép-afrikai köztársasági (CAR) missziója volt. Az uniós hadtest létszámát 4300 főre hirdették meg, ebből 3700 főt a műveleti területen helyeztek el, továbbá egy 600 fős stratégiai tartalékot állomásoztattak Európában.

Az európai uniós erők megbízatása többek között az volt, hogy "lehetőségeik és működési területük keretein belül minden szükséges intézkedést megtegyenek Kelet-Csádban és a Közép-afrikai Köztársaság északkeleti részén" a polgári lakosság védelme, a humanitárius segélyek eljuttatásának megkönnyítése és az ENSZ személyi állományának biztonsága érdekében.

Az EUFOR Chad kapcsán néhány éve a svéd hadsereg hivatalos oldalán azt lehetett olvasni, hogy a “humanitárius helyzet Kelet-Csádban és a Közép-afrikai Köztársaság északkeleti részén továbbra is súlyos, és továbbra is sürgős a széles körű nemzetközi támogatás szükségessége. A tervezett műveleti területen összesen mintegy 500 000 menekült és egyéb lakóhelyüket elhagyni kényszerült személy tartózkodik.”

PestiSracok facebook image

Az The Institute of Studies on Conflicts and Humanitarian Action (IECAH) akkor feltette a kérdést, hogy “Helyénvaló-e az EU katonai művelete Csádban?” A kritikai megjegyzések ellenére a rangos szervezet arra jutott, hogy “EUFOR csádi missziója pozitív hatással volt a biztonsági feltételek javulására számos civil számára, ezért a szélsőséges körülmények között tevékenykedő európai csapatok érdemei nem kérdőjeleződnek meg.”

A közelmúltban Radosław Sikorski és Mahamat Saleh Annadif folytattak telefonbeszélgetést. Lengyelország és Csád külügyminiszterei röviden számba vették a kétoldalú kapcsolatokat is, hangsúlyozva a lengyel kontinens részvételét az EUFOR csádi missziójában (2008-2009), és kifejezve érdeklődésüket a nemzetközi szervezeteken belüli párbeszéd iránt.

A lengyel külügyminisztérium vezetője hangsúlyozta, hogy Lengyelország stabil és megbízható partnerként értékeli Csádot, különösen a Száhel-övezet nehéz nemzetközi környezetét tekintve. Tavaly októberben pedig a Le Monde arról számolt be, hogy a “francia hadsereg Nigerből kiszorulva Csádba menekül, Párizs utolsó szövetségeséhez a Száhel-övezetben. Miközben Emmanuel Macron és Mahamat Idriss Déby elnök látszólag jó viszonyban van, egyre többen elítélik a francia jelenlétet N'Djamenában.”

Forrás: X, fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!