Pesti Srácok

Európai Bizottság: bár az EU tagállamai fellépnek az antiszemitizmus ellen, azonban az európai zsidók helyzete romlott

Európai Bizottság: bár az EU tagállamai fellépnek az antiszemitizmus ellen, azonban az európai zsidók helyzete romlott

Bár az Európai Unió tagállamai 2021 óta több intézkedést tettek az antiszemitizmus visszaszorítására, a zsidók helyzete romlott Európában - derül ki az Európai Bizottság által hétfőn bemutatott, az antiszemitizmus elleni harcot és a zsidó élet erősítését célzó európai uniós stratégiához készített jelentésből.

Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos rámutatott arra, hogy bár az unióban először 2021-ben elfogadott, antiszemitizmus elleni átfogó stratégia nyomán a tagállamok több lépést tettek a jelenség leküzdésére, "a zsidók helyzete Európában drámaian romlott".

A jelentés szerint 23 tagállam készített saját átfogó stratégiát az antiszemitizmus leküzdésére, 20 tagállam különleges megbízottat is kinevezett az ennek keretében hozott intézkedések felügyeletére, 25-en pedig átvették a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) antiszemitizmus-definícióját.

Mindazonáltal a bizottság közleményében figyelmeztetett arra is, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet egy évvel ezelőtti, Izrael ellen elkövetett terrortámadása óta jelentősen nőtt az antiszemita incidensek száma Európában, ezért az antiszemitizmus elleni harc az EU-ban "fontosabb, mint valaha".

PestiSracok facebook image

Az Európai Bizottság az uniós stratégiát 2021 októberében hagyta jóvá. Célja az antiszemitizmus minden formájának megelőzése és az ellene való küzdelem, a zsidó élet védelme és előmozdítása az EU-ban, illetve oktatás, kutatás és a holokausztról való megemlékezés.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!