Felmérés: egyre növekszik a muszlimok diszkriminációja az EU-ban
Az Európai Unióban minden második muszlim a mindennap életben rasszizmussal és diszkriminációval szembesül, ez a tendencia 2016 óta meredeken emelkedett - állapította meg az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) csütörtökön közzétett jelentésében.
A bécsi székhelyű uniós szervezet szerint a muszlim nők, férfiak és gyermekek nem csupán vallásuk, hanem bőrszínük, etnikai vagy bevándorlói hátterük miatt is válnak a megkülönböztetés célpontjává. A muszlim bevándorlók körében 2022-ben, 13 tagállam - Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország és Svédország - bevonásával készült felmérésen alapuló jelentésben az áll, hogy a muszlimellenesség 2016 óta ugrásszerűen megnőtt, különösen a munkaerő- és lakáspiacon.
Az európai országokban élő muszlimok 47 százaléka tapasztal faji megkülönböztetést, 8 százalékkal többen, mint 2016-ban.
Ez az arány a vizsgált országok közül Ausztriában a legmagasabb, 71 százalék, ezt követi Németország 68, és Finnország 63 százalékkal. A jelentés szerint a muszlimok 39, illetve 36 százaléka leggyakrabban a munkakeresés során vagy a munkahelyén szembesül diszkriminációval. Ezek az arányok 2016 óta 8, illetve 13 százalékkal nőttek. A válaszadók 35 százaléka véli úgy, hogy az ellene irányuló diszkrimináció miatt nem tudott lakást vásárolni vagy bérelni, míg 2016-ban csupán 22 százalékuk szembesült ezzel a problémával.
Az FRA kiemelte, hogy a hagyományos muszlim öltözetet viselő nőket még több diszkrimináció éri, különösen a munkakeresés során. A megkérdezettek 45 százaléka tapasztalt emiatt megkülönböztetést, 14 százalékkal többen, mint 8 évvel ezelőtt. A jelentésben arra is kitértek, hogy a muszlimok 27 százalékát érte már - egyszer vagy több alkalommal - rasszista zaklatás. Az FRA szerint ugyancsak aggasztó a bűnmegelőzési hatóságok által gyakorolt diszkriminatív "profilozás":
a felmérést megelőző évben a rendőrség által megállítottak közel fele úgy vélte, hogy a hatóságok az etnikai hovatartozás alapján végeztek rajtuk ellenőrzést.
Az adatokból az is kiderült, hogy a muszlim válaszadók háztartásainak 31 százaléka küzd a szegénységgel, szemben az általános háztartások 19 százalékával. A rasszizmus és a megkülönböztetés hatékony kezelése érdekében az FRA felszólította az EU-t és tagállamait, hogy újítsák meg az uniós rasszizmusellenes cselekvési tervet, és foglaljanak bele kifejezetten a muszlimellenes rasszizmus elleni fellépést célzó intézkedéseket. Felhívta a figyelmet az a megkülönböztetésellenes jogszabályok megfelelő végrehajtására, valamint a megkülönböztetés és a gyűlölet-bűncselekmények szigorúbb szankcionálására is.
A szervezet szerint biztosítani kell továbbá, hogy az egyenlő bánásmódért felelős szervek rendelkezzenek a szükséges megbízatásokkal és elegendő forrással a megkülönböztetés hatékony és független kezeléséhez. Sirpa Rautio, az FRA igazgatója a jelentéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott: "Európában a muszlimokkal szembeni rasszizmus és megkülönböztetés aggasztó növekedésének vagyunk tanúi. Ezt a közel-keleti konfliktusok táplálják, és tovább súlyosbítják a kontinensszerte tapasztalható, dehumanizáló muszlimellenes politikai diskurzus."
Forrás, fotó: MTI
