Pesti Srácok

Jelentősen csökkent a születések száma Németországban

Jelentősen csökkent a születések száma Németországban

Jelentősen csökkent a születések száma az elmúlt két évben Németországban - állapította meg a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete a témáról frissen kiadott jelentésében.

Míg 2021-ben 795 500 gyermek született, tavaly ez a szám 693 ezerre csökkent. A statisztikai adatok szerint a keletnémet tartományokban aránytalanul magas, 17,5 százalékos csökkenéssel néztek szembe, ami egy 2016 óta tartó folyamat tetőzésének mondható. A nyugatnémet tartományokban a születések száma 2015 és 2020 között állandó maradt. Bár 2021-ben 29 ezerrel, vagyis a vártnál 3,8 százalékkal több gyermek született, 2022-ben és 2023-ban a születési ráta és így a születések száma is jelentősen a trend alatt maradt.

Tavalyelőtt mintegy 21 ezerrel, tavaly pedig mintegy 56 ezerrel kevesebb gyermek született, mint amire előzetesen számítottak.

Tavaly Németország területén a teljes termékenységi ráta alapján mindössze 1,35 gyermek jutott egy nőre, szemben a 2021-es adatokkal, melyeknél 1,58 gyermek/nővel számoltak. A születések számának csökkenése részben a szülőképes korú (15-50 éves) nők számának csökkenésével magyarázható. 2015 óta meredeken csökkent a legmagasabb termékenységi rátával rendelkező (27-36 éves) nők száma Kelet-Németországban, míg az ország többi részén egészen a közelmúltig ez a szám folyamatosan emelkedett.

PestiSracok facebook image

A koronavírus-világjárvány, illetve a 2022-ben kezdődött ukrajnai háború okozta bizonytalanság is hozzájárult a születések számának az elmúlt két évben tapasztalható csökkenéséhez - írta Joachim Ragnitz, az ifo drezdai ügyvezető igazgatóhelyettese. A kutatás szerint a folyamatban az energiaárak növekedése, valamint a reáljövedelmek csökkenése is szerepet játszott.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!