Pesti Srácok

Késlelteti az EP Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését, még egy jó ideig nem számíthatunk döntésre

Késlelteti az EP Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését, még egy jó ideig nem számíthatunk döntésre

Kiderült, hogy az Európai Parlament adatbázisában 160 ügy található, amely a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos, amik közül a legrégebbi 1998-ra datálható. Donáth Anna esetében mindössze négy hónapig tartott az eljárás, a procedúra Ujhelyi Istvánnál 12, Kovács Bélánál 15 hónapot vett igénybe - járt utána az ügynek a Mandiner.

– mondta lapnak a Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Most kiderült, hogy leghamarabb a jövő év első negyedében dönthet az Európai Parlament plenáris ülése a Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó legfőbb ügyészi indítványról.

PestiSracok facebook image

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke október 10-én bejelentette, hogy a képviselő-testület jogi bizottsága elé került a Magyar mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem. A bizottság frakciók által delegált szóvivői várhatóan november 18-án, vagy legkésőbb néhány héttel később nevezik meg azt az EP-képviselőt, aki a kérvénnyel kapcsolatos parlamenti ajánlást készíti majd el – számolt be a Népszava.

A szabályok értelmében minden mentelmi ügy jelentéstevőjét a pártcsoportok rotációs alapon választják, de a kijelölt képviselő nem lehet ugyanabból a politikai csoportból, illetve tagállamból, mint akinek az ügyét tárgyalják. Péter Magyar esetében tehát a kijelölt előadó nem lehet magyar állampolgár, és nem lehet tagja az Európai Néppártnak, amelyben a politikus helyet foglal. A rotációs rendszer szerint most az EPP mentelmi ügyekben járatos állandó jelentéstevője következne, ám a szabályok miatt nem vállalhatja el a Tisza Párt elnökének ügyét, így valószínűleg a sorban következő politikai csoport, a Szocialisták és Demokraták nevezheti meg az előadót, Krzysztof Śmiszek személyében, aki a lengyel Új Baloldal jogász képzettségű tagja.

A szabályozás szerint az EP-képviselő, aki a mentelmi jog felfüggesztésének kérelmét vizsgálja, először a jogi bizottságban mutatja be az ügyet. Itt szükség esetén meghallgatják az érintett képviselőt, illetve összegyűjtik és lefordítják a szükséges dokumentumokat. Ezt követően az előadó elkészíti jelentését, amelyben ajánlást fogalmaz meg a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására vonatkozóan. Az eljárás végig zárt ajtók mögött zajlik, majd a bizottság szavaz az állásfoglalásról, amelyet a jelenlévő képviselők többsége szükséges a jóváhagyáshoz. Ezt követően a szöveg a parlament plenáris ülése elé kerül, ahol szintén egyszerű többséggel szavaznak a javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról. Az egész folyamat hónapokig tarthat, így Magyar Péter ügyében tavasz előtt valószínűleg nem várható döntés.

(Mandiner / Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs-PS)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)