Pesti Srácok

Szijjártó Péter: nincs akadály a magyar-szerb vállalatközi kapcsolatok további fejlesztése előtt

Szijjártó Péter: nincs akadály a magyar-szerb vállalatközi kapcsolatok további fejlesztése előtt

A magyar és a szerb kormány problémamentes együttműködése biztosítja a lehetőséget arra, hogy ne legyen akadály a vállalatközi együttműködések felépítésében sem - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-szerb üzleti fórumon elmondott beszédében aláhúzta, hogy az ilyen találkozók fontos eszközt jelentenek ahhoz, hogy a következő évek ne a világ ismételt blokkosodásáról szóljanak, hanem a konnektivitásról, az összeköttetésekről.

- mondta.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá.

"Így tehát a két ország, a két kormány problémamentes együttműködése biztosítja a lehetőséget arra, hogy ne legyen akadály a vállalatközi együttműködések felépítésében sem" - folytatta. Majd ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a magyar-szerb együttműködés az elmúlt évek folyamán igazi sikertörténetté vált.

"Stratégiai területeken tudtuk úgy összekötni magunkat, hogy a nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdekeink érvényesítése együtt sokkal könnyebb, mint külön-külön" - fogalmazott. "Az, hogy stratégiai partnerek vagyunk, és hogy ez egy sikertörténet, nem kommunikációs elemek ma már, hanem a valóság" - vélekedett.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az üzleti fórumon 161 vállalat, köztük 118 magyar és 43 szerb cég képviselői vesznek részt, főleg az agrár- és élelmiszeripar, a fém- és az építőipar, az infokommunikáció, az elektronika, a környezetipar, a járműipar és a gépipar területéről.

Rámutatott, hogy Magyarország felelős szomszédságpolitikát hajt végre a Nyugat-Balkánon, amelyben Szerbia kulcsfontosságú. "A térséggel való kereskedelmünk 73 százaléka is Szerbiával valósul meg. Minden évben ott nagyjából ötmilliárd euró körül hullámzik a kereskedelmi forgalmunk, rendre a rekorddöntés közelében" - húzta alá, kiemelve, hogy a szerb gazdaság dinamikusan fejlődik, idén 4,5 százalékkal nőtt a teljesítménye.

"Ezért is vicces, hogy az Európai Unió egyes tagállamai nem akarják megnyitni a szerbekkel a csatlakozási folyamatban a harmadik fejezet klasztert, aminek a címe 'Versenyképesség és Növekedés'. Ha valaki növekedést akar látni, azt javaslom, egy hónap különbséggel menjen el kétszer Belgrádba, és akkor meglátja, mit jelent az, hogy növekedés" - fogalmazott.

A miniszter leszögezte, hogy a kétoldalú együttműködésből a magyar gazdaság szereplői sokat tudnak profitálni.

Illetve az összeköttetések fejlesztésére is kitért, emlékeztetve, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonalnak a magyarországi déli szakasza idén elkészül műszakilag. "Az északi szakaszon is megindult a kivitelezés, 2026-ra leszünk kész, azaz 2026-tól a két főváros között a gyorsvasúti közlekedés megindul, és minden eddiginél rövidebb idő alatt lehet majd eljutni egyik helyről a másikra" - tudatta. Végezetül érintette az energetikai együttműködést is, és üdvözölte, hogy 2028-ra elkészül a két ország villamosenergia-hálózatának új összeköttetése is, amivel megduplázzák a jelenlegi kapacitást.

"Jövő évben kezdjük el az építését az új kőolajvezetéknek, és idén év végén elkezdi a működését az a regionális áramtőzsde, amelyet a szerbekkel és a szlovénekkel üzemeltetünk együtt, amely segít majd abban, hogy az árakat le tudjuk törni itt a térségben" - jegyezte meg.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd)

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.