Pesti Srácok

Orbán Viktor: Közép-Ázsia a világ egyik leggyorsabban fejlődő térsége

Orbán Viktor: Közép-Ázsia a világ egyik leggyorsabban fejlődő térsége

Közép-Ázsia a világ egyik leggyorsabban fejlődő és egyik legversenyképesebb térsége, Kazahsztán pedig ennek a régiónak a legerősebb országa - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott tárgyalást követően adott sajtónyilatkozatában.

A magyar kormányfő felidézte, hogy 17 évvel ezelőtt járt legutóbb kazah elnök Magyarországon. Önmagában ez is aláhúzza Kaszim-Zsomart Tokajev látogatásának fontosságát, aki egy hatalmas országot képvisel az egyik legígéretesebb régióból - mondta.

Hangsúlyozta, a következő 15-20 esztendő világgazdasági fejlődésének egyik kulcstérsége és kulcsországa lesz ez a térség és benne Kazahsztán.

Orbán Viktor felidézte azt is, hogy többször találkozott már Kaszim-Zsomart Tokajevvel. Legutóbbi kazahsztáni látogatása során például a vendéglátók Petőfi Sándor költőről neveztek el egy utcát, amit a magyar közvélemény erős baráti gesztusként fogadott.

PestiSracok facebook image

Emlékeztetett arra is: a magyarok ősei éppen a mai Kazahsztán környékéről indultak nyugati útjukra. A mostani látogatás ezért nemcsak az üzletről, a jövőről és a fejlődésről szól, hanem a barátságról, a testvériségről, a közös múltról is, aminek nagy jelentősége lesz a következő évtizedekben - jelezte.

Kereskedelemfejlesztés, új energiaforrások és nemzetközi szállítási útvonalak kiépítése: ezek a nagy témák, amelyek uralni fogják a következő két-három évtizedet, és amelyekben a kazahoknak és a magyaroknak vannak közös érdekeik - emelte ki a miniszterelnök.

- mondta Orbán Viktor, emlékeztetve arra, hogy tíz év alatt megduplázódott a magyar-kazah kereskedelmi forgalom.

Kazah partnerével úgy értékelték azonban, hogy "ebben a kapcsolatban a perspektíva, a potenciál sokkal nagyobb", ezért arról állapodtak meg, hogy áttörést, nagyságrendi ugrást hajtanak végre a kazah-magyar gazdasági kapcsolatokban - jelezte.

Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy megállapodtak a magyar és a kazah cégek együttműködésének elmélyítéséről a gyógyszergyártás, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás területén, célként jelölték meg a két főváros közötti légi összeköttetés létrehozását, és egy kazah-magyar befektetési alap létesítéséről is megegyeztek.

Szavai szerint Európa nem tud meglenni energiaimport nélkül, a közép-ázsiai térség és benne Kazahsztán pedig kulcsszerepet játszik ebben, ezért Magyarország és Európa energiabiztonságának jövőjében Kazahsztán stratégiai partner.

Hozzátette, a Mol lassan két évtizede van jelen Kazahsztánban, működik ott sikeresen, a szerdai tárgyalások eredményeképpen pedig lehetőség nyílik jelenlétének növelésére. Kazahsztán hamarosan belevág első nukleáris programjába, ezért Magyarország szakmai és üzleti együttműködést kezdeményezett a nukleáris ipar képviselői között is - jegyezte meg.

Megemlítette azt is, hogy Magyarország évente 250 állami ösztöndíjat ajánl fel kazah diákok számára.

- emelte ki.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy Magyarország adja az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, ezen időszak alatt pedig mindent megtett a kazah-európai uniós együttműködés gyorsítása érdekében.

- mondta a magyar miniszterelnök.

Orbán Viktor és Kaszim-Zsomart Tokajev szerdán közös nyilatkozatot fogadott el a két állam közötti stratégiai partneri viszony létrejöttének tizedik évfordulója alkalmából, a sajtónyilatkozat előtt pedig a két ország képviselői kicserélték a szerdán megkötött kazah-magyar megállapodások dokumentumait.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.