Pesti Srácok

Szijjártó Péter: újabb stratégiai mérföldkövet jelölt ki a magyar-török együttműködés

Szijjártó Péter: újabb stratégiai mérföldkövet jelölt ki a magyar-török együttműködés

Minden korábbinál jobb a magyar-török kétoldalú együttműködés, ami soha nem hozott még ennyi hasznot a két országnak, ráadásul a felek most újabb stratégiai mérföldkövet jelöltek ki - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Ankarában.

A minisztérium az MTI-nek eljuttatott csütörtöki közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a magyar békemisszió keretében Orbán Viktor kormányfő ezúttal Recep Tayyip Erdogan török elnökkel egyeztetett, ami azért is fontos, mert az elmúlt ezer nap folyamán Törökországhoz kötődik az egyetlen igazán sikeres közvetítési kísérlet az ukrajnai háborúban.

"Magyarország ezer napja ugyanazt az álláspontot képviseli. Bebizonyosodott, hogy nincs megoldás a harctéren, megoldás csak a tárgyalóasztalnál van, ezért mielőbb fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség" - szögezte le.

Aláhúzta, hogy az ülésen a kétoldalú együttműködés kérdéseit is áttekintették, és örömmel állapították meg, hogy ez soha nem volt még ennyire szoros, soha nem hozott még ennyi hasznot a két országnak. Szijjártó Péter ezután hangsúlyozta, hogy idén fontos stratégiai mérföldkövet sikerült elérni azzal, hogy Magyarország lett az első olyan, nem szomszédos ország, ahova Törökország földgázt exportált, hazánk már 275 millió köbméternyit vásárolt.

PestiSracok facebook image

"Ma az a megegyezés született, hogy ezt az együttműködést fenntartjuk, jövőre is érkezik török földgáz majd Magyarországra" - tudatta.

Illetve bejelentette egy újabb stratégiai mérföldkő kijelölését, szintén energetikai területen, méghozzá a kőolaj vonatkozásában.

"Az a megállapodás született, hogy Magyarország és Törökország vezető olajipari vállalatai, a Mol és a TPAO egy stratégiai együttműködést kezdenek, amelynek keretében lehetőség nyílik a Mol bevonására törökországi új kőolajmezők feltárásába, kitermelésébe, s lehetőség van arra, hogy a török olajtársaság is megjelenjen a magyar energiapiacon" - mondta. "Ez tehát az az új stratégiai cél, amelyet a következő esztendőkben el kell érni" - tette hozzá.

A miniszter arról tájékoztatott, hogy a magyar-török együttműködés idén is a rekordokról szól, ugyanis ismét csúcsot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom.

"Az együttműködés újabb területekre is kiterjed, hiszen most már a bankközi együttműködés, illetve a vasútépítés terén történő együttműködés is ott van a listán" - hangsúlyozta.

Ezt követően kitért az energiabiztonság kérdésére is, és rámutatott, hogy Törökország nagymértékben hozzájárul Magyarország földgázellátásának biztonságához.

"A Török Áramlat vezetéken, Törökországon keresztül idén már több mint hétmilliárd köbméternyi gáz érkezett Magyarországra, ez bőven több mint egész tavalyi évben. Idén bebizonyosodott, hogy a Török Áramlat vezeték bírja a napi több mint húszmillió köbméteres forgalmazást, ez jó hír a következő időszak energiabiztonsága szempontjából" - jegyezte meg.

Végül arról is beszámolt, hogy megállapodás született azon intézkedések összehangolásáról, amelyek amiatt szükségesek, mert az Egyesült Államok jelenlegi kormányzata szankciós listára helyezte az orosz Gazprombankot.

"Magyarország és Törökország együttműködése tehát nagyon sok hasznot hozott és hoz (…) És látván a folyamatokat, a tendenciákat, nyugodtan mondhatjuk, hogy a következő esztendőben Magyarország még többet profitálhat majd ebből az együttműködésből, Törökországhoz hasonlóan" - összegzett.

Vezető kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török elnök (középen j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt (középen b) Ankarában 2024. december 12-én. Balról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)