Pesti Srácok

Szijjártó Péter: újabb stratégiai mérföldkövet jelölt ki a magyar-török együttműködés

Szijjártó Péter: újabb stratégiai mérföldkövet jelölt ki a magyar-török együttműködés

Minden korábbinál jobb a magyar-török kétoldalú együttműködés, ami soha nem hozott még ennyi hasznot a két országnak, ráadásul a felek most újabb stratégiai mérföldkövet jelöltek ki - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Ankarában.

A minisztérium az MTI-nek eljuttatott csütörtöki közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a magyar békemisszió keretében Orbán Viktor kormányfő ezúttal Recep Tayyip Erdogan török elnökkel egyeztetett, ami azért is fontos, mert az elmúlt ezer nap folyamán Törökországhoz kötődik az egyetlen igazán sikeres közvetítési kísérlet az ukrajnai háborúban.

"Magyarország ezer napja ugyanazt az álláspontot képviseli. Bebizonyosodott, hogy nincs megoldás a harctéren, megoldás csak a tárgyalóasztalnál van, ezért mielőbb fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség" - szögezte le.

Aláhúzta, hogy az ülésen a kétoldalú együttműködés kérdéseit is áttekintették, és örömmel állapították meg, hogy ez soha nem volt még ennyire szoros, soha nem hozott még ennyi hasznot a két országnak. Szijjártó Péter ezután hangsúlyozta, hogy idén fontos stratégiai mérföldkövet sikerült elérni azzal, hogy Magyarország lett az első olyan, nem szomszédos ország, ahova Törökország földgázt exportált, hazánk már 275 millió köbméternyit vásárolt.

PestiSracok facebook image

"Ma az a megegyezés született, hogy ezt az együttműködést fenntartjuk, jövőre is érkezik török földgáz majd Magyarországra" - tudatta.

Illetve bejelentette egy újabb stratégiai mérföldkő kijelölését, szintén energetikai területen, méghozzá a kőolaj vonatkozásában.

"Az a megállapodás született, hogy Magyarország és Törökország vezető olajipari vállalatai, a Mol és a TPAO egy stratégiai együttműködést kezdenek, amelynek keretében lehetőség nyílik a Mol bevonására törökországi új kőolajmezők feltárásába, kitermelésébe, s lehetőség van arra, hogy a török olajtársaság is megjelenjen a magyar energiapiacon" - mondta. "Ez tehát az az új stratégiai cél, amelyet a következő esztendőkben el kell érni" - tette hozzá.

A miniszter arról tájékoztatott, hogy a magyar-török együttműködés idén is a rekordokról szól, ugyanis ismét csúcsot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom.

"Az együttműködés újabb területekre is kiterjed, hiszen most már a bankközi együttműködés, illetve a vasútépítés terén történő együttműködés is ott van a listán" - hangsúlyozta.

Ezt követően kitért az energiabiztonság kérdésére is, és rámutatott, hogy Törökország nagymértékben hozzájárul Magyarország földgázellátásának biztonságához.

"A Török Áramlat vezetéken, Törökországon keresztül idén már több mint hétmilliárd köbméternyi gáz érkezett Magyarországra, ez bőven több mint egész tavalyi évben. Idén bebizonyosodott, hogy a Török Áramlat vezeték bírja a napi több mint húszmillió köbméteres forgalmazást, ez jó hír a következő időszak energiabiztonsága szempontjából" - jegyezte meg.

Végül arról is beszámolt, hogy megállapodás született azon intézkedések összehangolásáról, amelyek amiatt szükségesek, mert az Egyesült Államok jelenlegi kormányzata szankciós listára helyezte az orosz Gazprombankot.

"Magyarország és Törökország együttműködése tehát nagyon sok hasznot hozott és hoz (…) És látván a folyamatokat, a tendenciákat, nyugodtan mondhatjuk, hogy a következő esztendőben Magyarország még többet profitálhat majd ebből az együttműködésből, Törökországhoz hasonlóan" - összegzett.

Vezető kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török elnök (középen j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt (középen b) Ankarában 2024. december 12-én. Balról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.