Pesti Srácok

A brit Munkáspárt bevezetné a digitális kommunizmust, de az Apple közbeszólt

A brit Munkáspárt bevezetné a digitális kommunizmust, de az Apple közbeszólt

Amikor kommunizmusról beszélünk, az első dolog, ami eszünkbe jut, az az éhezés. A briteket ez a veszély nem fenyegeti. A kommunizmus másik ismérve – a diktatúra és a totális kontroll – azonban már igen. Ez persze nem úgy néz ki, mint a filmekben, ahol minden sarkon rendőrök állnak és a hatalom kamerákkal figyeli a járókelőket. Erre ma már semmi szükség. A brit rendőrnek szinte már amúgy sincs jogköre semmire, a megfigyelésre pedig ott a mobiltelefon. "De a kormány mégsem mászhat bele a mobilodba! Ez nem Kína" – hangzik el az első ránézésre jogosnak vélt kritika a gyanútlan polgártárstól. Nem, ez valóban nem Kína, a Munkáspárt azonban Munkáspárt marad.

Az Apple eddig arról volt híres, hogy minden tekintetben megvédte a felhasználók adatait. A legmagasabb szintű nyomásnak sem engedett. Még a terrorelhárításnak is magasabb szintű engedélyt kellett felmutatnia, ha bele akart mászni egy Apple-termékbe. Például 2016-ban az FBI egy San Bernardino-i terrorista iPhone-jának feloldását kérte az Apple-től, de a cég megtagadta az együttműködést. Szerintük ez precedenst teremtene a titkosítás gyengítésére. Az ügy akkor nagy port kavart, végül az FBI külső szakértő segítségével törte fel a telefont.

Váratlan fordulat: a brit Munkáspárt hátsóajtót kért az Apple-től, aminek segítségével bevezetheti a digitális diktatúrát megvédheti az állampolgárokat. Ráadásul a brit rendelet megtiltotta volna, hogy a vállalatok tájékoztassák ügyfeleiket az ilyen kormányzati követelésekről és beavatkozásokról.

A Bloomberg most arról számolt be, hogy az Apple visszavonta az Advanced Data Protection (ADP) (egyfajta titkosítási funkció, adatvédelemre szolgál - a szerk.) funkciót az Egyesült Királyságban. A jelentés szerint azoknak a brit ügyfeleknek, akik már használják az ADP-t, egy meg nem határozott türelmi időszak alatt manuálisan ki kell kapcsolniuk a funkciót, ha meg akarják tartani iCloud-fiókjukat. Az Apple közölte, hogy a jövőben további útmutatást ad majd az érintett felhasználóknak, de nem képes automatikusan kikapcsolni a funkciót helyettük.

PestiSracok facebook image

Az Apple álláspontja

Az Apple a Bloombergnek az alábbi nyilatkozatot adta ki:

„A felhőalapú adattárolás végpontok közötti titkosításának megerősítése soha nem volt még ennyire sürgető” – nyilatkozta az Apple. A cég hozzátette, hogy „elkötelezett amellett, hogy felhasználóinak a legmagasabb szintű adatbiztonságot nyújtsa, és reméli, hogy ezt a jövőben az Egyesült Királyságban is biztosítani tudja.”

Fontos megjegyezni, hogy az ADP elvesztése nem érinti az Apple meglévő végpontok közötti titkosítási funkcióit más brit Apple-termékeken, például az iMessage-en, a FaceTime-on, a jelszókezelőn és az egészségügyi adatokon.

Az Apple adatvédelmi politikája

Az Apple úgy döntött, hogy inkább visszavonja, törli a funkciót, minthogy hátsóajtót nyisson a brit kormány számára. A techóriás korábban is kijelentette, hogy inkább kivonja a titkosított szolgáltatásokat az adott piacról, mintsem hogy veszélyeztesse a felhasználói biztonságot. Az Apple régóta ellenzi a hátsóajtók létrehozását termékeiben, mivel úgy véli, az ilyen kiskapukat előbb-utóbb rossz kezekbe kerülnek (ez pedig megingatja a cégbe vetett bizalmat - a szerk.).

Ettől függetlenül a brit Munkáspárt elvárta volna egy magáncégtől, hogy a felhasználók tudta, beleegyezése vagy tájékoztatása nélkül hátsóajtót nyisson a kormány számára. Nincs indok, nincs nyomozás, nincs terrorveszély. A vállaltan kommunista Munkáspárt konkrétan alapjognak érzi, hogy hozzáférjen az állampolgárok magánjellegű adataihoz, ha úgy tartja kedvük.

Érdekes, hogy akik annak idején a kamu-Pegazus és a Digitális Állampolgár miatt sikítoztak, most is emeljék fel hangjukat és ítéljék el a brit Munkáspártot. Illetve az is fontos kérdés, hogy vajon hány cégtől kértek még hasonló "kiskaput", és volt-e olyan, amelyik nem tagadta meg a hátsóajtót...

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.