Pesti Srácok

Lemond Klaus Iohannis román államfő, hogy országa "ne váljon nevetség tárgyává"

Lemond Klaus Iohannis román államfő, hogy országa "ne váljon nevetség tárgyává"

Bejelentette lemondását hétfőn Klaus Iohannis román államfő, miután a parlament jóváhagyta az elnök felfüggesztéséről szóló ellenzéki kezdeményezést.

A Maszol.ro portál szerint a román köztársasági elnök a bejelentését azzal indította, hogy mennyire felesleges és megalapozatlan, sőt káros, hogy az ellenzék kezdeményezte a felfüggesztését, és a parlament napirendre is tűzte a szavazást az indítványról. Hangsúlyozta, ő soha nem sértette meg az alkotmányt, így a felfüggesztéséből senki nem nyer, sőt mindenki veszít.

Figyelmeztetett, hogy ha a parlament megszavazza a felfüggesztését, az attól számított 30 napon belül népszavazást kell szervezni a hivatalából való elmozdításáról. A referendumnak meglátása szerint az országban és külföldön is negatív hatása lenne.

Belföldön azt a negatív hatást említette, hogy a referendum megosztja a társadalmat, senki nem beszél majd a májusban esedékes államelnök-választásokról, a jelöltek nem tudják bemutatni elképzeléseiket. Külföldön pedig romlik az ország megítélése, Románia partnerei nem fogják érteni, miért kellene felfüggeszteni egy államelnököt, amikor úgyis hamarosan sor kerül az új államfő megválasztására.

PestiSracok facebook image

Arra hivatkozott, ezt a forgatókönyvet akarja megelőzni azzal, hogy önként távozik a hivatalából, és február 12-én lemond. Ezzel meglátása szerint, megmenti az országot attól, hogy „köznevetség tárgyává” váljon.

Crin Antonescu, a kormánykoalíció államelnök-jelöltje korábban azt mondta, ha Iohannis lemond, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője, Ilie Bolojan kész átmenetileg átvenni az elnökséget. Mint ismeretes, ha az államelnök nem tudja ellátni hivatalát, átmenetileg a szenátus elnöke tölti be ezt a tisztséget.

A román elnökválasztás első fordulóját március 23-án, második fordulóját pedig április 6-án tartják meg.

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!