Pesti Srácok

A balosokat már megint zavarja, hogy Orbánék a magyarok véleményére kíváncsiak - A Medián szerint "pénzkidobás" a szavazás

A balosokat már megint zavarja, hogy Orbánék a magyarok véleményére kíváncsiak - A Medián szerint "pénzkidobás" a szavazás

Milliárdokat spórolna meg Magyarország, ha Orbán Viktor nem erőltetné a véleménynyilvánító szavazást, hiszen a Medián friss mérése szerint a helyzet egyértelmű: a felnőtt lakosság 56 százaléka elutasítja Ukrajna EU-tagságát. A svájci népszavazások azonban azt tanítják: volna értelme beszélni róla - írja a HVG.

Bár évek óta azt hallgatjuk, hogy a nemzeti konzultáció a legnagyobb "átverés", "pénzkidobás" és a kérdőívek csak tüzelőnek jók, a HVG most mégis azt írja: Svájcban negyedévente tartanak népszavazást olyan kérdésekben is, amiket más országokban a parlamenti képviselők döntenek el. A megfigyelés az, hogy a populista álláspont az elején nagyon vezet, majd a kampány során az észszerűbb válasz egyre nagyobb támogatást szerez (és végül gyakran győzedelmeskedik). Bizonyos szempontból ez tükröződhet a magyarok véleményében Ukrajna EU-tagsága kapcsán is - reménykedik a baloldali lap.

A magyar polgárok véleménye az elhíresült Hann Endre által vezetett Medián kimutatása szerint így áll:

  • 33 százalékuk nagyon, 23 százalékuk inkább ellenzi, vagyis 56 százalékuk elutasítja;
  • 11 százalékuk teljes mértékben, 28 százalékuk inkább támogatja, vagyis 39 százalékuk pártolja;
  • míg a polgárok 5 százaléka elzárkózik az állásfoglalástól.

PestiSracok facebook image

A Medián kutatásából az is látszik, hogy az elutasítók közt többségben vannak azok, akik egyértelműen negatívan állnak a kérdéshez, míg a támogatók közt lényegesen nagyobb azok száma, akik ezt fenntartásokkal teszik. Magyarán a HVG szerint az eredmények azt mutatják, hogy az elutasítás egyértelműbb, mint azt egy kétopciós (igen/nem) szavazás mutatná. A polgárok 39 százaléka annak ellenére támogatja Ukrajna európai integrációját, hogy a nyilvánosságban szinte senki sem érvel mellette. Orbán többször is elmagyarázta, miért lenne Magyarország számára anyagi katasztrófa az ukrán EU-tagság. A fejletlenebb, háborúban súlyos károkat szenvedett ország ugyanis elszívná a magyarok elől a fejlesztési pénzeket, és a hazai mezőgazdaságból kiszívná az uniós forrásokat. A HVG szerint tehát azért nem érdemes a kormánynak eldöntendő szavazást indítania a témában, mert egyrészt a Medián (mint független közvélemény-kutató műhely ugyebár...) azt már megtette, másrészt mert nem mindegy, hogy valaki nagyon elutasítja Ukrajna EU-s csatlakozását vagy csak kicsit. Csak nekünk izzadságszagú ez az érvelés?

Orbánék a magyarok véleményére kíváncsiak, már megint

A magyar miniszterelnök a legutóbbi rendkívüli EU-csúcs után jelentette be, hogy véleménynyilvánító szavazást fog indítványozni Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében.

Az EU-csúcs utáni nyilatkozatában a miniszterelnök rossz hírnek nevezte, hogy Ukrajna nem számíthat a jövőben az USA pénzügyi támogatására, szerinte Ukrajna finanszírozása akkora összeget kíván, amekkorát Európa nem tud előteremteni. Ezért ismét beszélni kell Ukrajna EU-s tagságáról – fűzte hozzá az éjszakába nyúló sajtótájékoztatón.

– jelentette be Orbán, aki szerint tudni kell, hogy az emberek milyen mértékben hajlandók áldozatot vállalni Ukrajna támogatása érdekében.

– mondta a miniszterelnök a véleménynyilvánító szavazás tervezett időpontjáról. Hogy ez milyen fogadtatást kap majd az uniós intézményekben, arra a miniszterelnök a migrációról szóló, 2016-os népszavazást hozta példaként. Úgy látja, bár az EU-n belül a határkerítés okoz konfliktusokat a kormánynak, de ők ki tudnak tartani álláspontjuk mellett, mert mögöttük van a magyarok támogatása. Igaz, egy népszavazás érvényességi küszöbe 50 százalék, ez nem volt meg, de ez nem tartja vissza a miniszterelnököt attól, hogy hivatkozási alapnak használja a referendumot.

(HVG / Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.