Pesti Srácok

A balosokat már megint zavarja, hogy Orbánék a magyarok véleményére kíváncsiak - A Medián szerint "pénzkidobás" a szavazás

A balosokat már megint zavarja, hogy Orbánék a magyarok véleményére kíváncsiak - A Medián szerint "pénzkidobás" a szavazás

Milliárdokat spórolna meg Magyarország, ha Orbán Viktor nem erőltetné a véleménynyilvánító szavazást, hiszen a Medián friss mérése szerint a helyzet egyértelmű: a felnőtt lakosság 56 százaléka elutasítja Ukrajna EU-tagságát. A svájci népszavazások azonban azt tanítják: volna értelme beszélni róla - írja a HVG.

Bár évek óta azt hallgatjuk, hogy a nemzeti konzultáció a legnagyobb "átverés", "pénzkidobás" és a kérdőívek csak tüzelőnek jók, a HVG most mégis azt írja: Svájcban negyedévente tartanak népszavazást olyan kérdésekben is, amiket más országokban a parlamenti képviselők döntenek el. A megfigyelés az, hogy a populista álláspont az elején nagyon vezet, majd a kampány során az észszerűbb válasz egyre nagyobb támogatást szerez (és végül gyakran győzedelmeskedik). Bizonyos szempontból ez tükröződhet a magyarok véleményében Ukrajna EU-tagsága kapcsán is - reménykedik a baloldali lap.

A magyar polgárok véleménye az elhíresült Hann Endre által vezetett Medián kimutatása szerint így áll:

  • 33 százalékuk nagyon, 23 százalékuk inkább ellenzi, vagyis 56 százalékuk elutasítja;
  • 11 százalékuk teljes mértékben, 28 százalékuk inkább támogatja, vagyis 39 százalékuk pártolja;
  • míg a polgárok 5 százaléka elzárkózik az állásfoglalástól.

PestiSracok facebook image

A Medián kutatásából az is látszik, hogy az elutasítók közt többségben vannak azok, akik egyértelműen negatívan állnak a kérdéshez, míg a támogatók közt lényegesen nagyobb azok száma, akik ezt fenntartásokkal teszik. Magyarán a HVG szerint az eredmények azt mutatják, hogy az elutasítás egyértelműbb, mint azt egy kétopciós (igen/nem) szavazás mutatná. A polgárok 39 százaléka annak ellenére támogatja Ukrajna európai integrációját, hogy a nyilvánosságban szinte senki sem érvel mellette. Orbán többször is elmagyarázta, miért lenne Magyarország számára anyagi katasztrófa az ukrán EU-tagság. A fejletlenebb, háborúban súlyos károkat szenvedett ország ugyanis elszívná a magyarok elől a fejlesztési pénzeket, és a hazai mezőgazdaságból kiszívná az uniós forrásokat. A HVG szerint tehát azért nem érdemes a kormánynak eldöntendő szavazást indítania a témában, mert egyrészt a Medián (mint független közvélemény-kutató műhely ugyebár...) azt már megtette, másrészt mert nem mindegy, hogy valaki nagyon elutasítja Ukrajna EU-s csatlakozását vagy csak kicsit. Csak nekünk izzadságszagú ez az érvelés?

Orbánék a magyarok véleményére kíváncsiak, már megint

A magyar miniszterelnök a legutóbbi rendkívüli EU-csúcs után jelentette be, hogy véleménynyilvánító szavazást fog indítványozni Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében.

Az EU-csúcs utáni nyilatkozatában a miniszterelnök rossz hírnek nevezte, hogy Ukrajna nem számíthat a jövőben az USA pénzügyi támogatására, szerinte Ukrajna finanszírozása akkora összeget kíván, amekkorát Európa nem tud előteremteni. Ezért ismét beszélni kell Ukrajna EU-s tagságáról – fűzte hozzá az éjszakába nyúló sajtótájékoztatón.

– jelentette be Orbán, aki szerint tudni kell, hogy az emberek milyen mértékben hajlandók áldozatot vállalni Ukrajna támogatása érdekében.

– mondta a miniszterelnök a véleménynyilvánító szavazás tervezett időpontjáról. Hogy ez milyen fogadtatást kap majd az uniós intézményekben, arra a miniszterelnök a migrációról szóló, 2016-os népszavazást hozta példaként. Úgy látja, bár az EU-n belül a határkerítés okoz konfliktusokat a kormánynak, de ők ki tudnak tartani álláspontjuk mellett, mert mögöttük van a magyarok támogatása. Igaz, egy népszavazás érvényességi küszöbe 50 százalék, ez nem volt meg, de ez nem tartja vissza a miniszterelnököt attól, hogy hivatkozási alapnak használja a referendumot.

(HVG / Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.