Pesti Srácok

Az alaptörvény-módosítás az egyetlen pajzs az ideológiai és politikai nyomásgyakorlással szemben

Az alaptörvény-módosítás az egyetlen pajzs az ideológiai és politikai nyomásgyakorlással szemben

Az alaptörvény-módosítás egyszerre lép fel az ideológiai és politikai nyomásgyakorlással szemben – közölte az Alapjogokért Központ főigazgatója szerdán a közösségi oldalán.

Szánthó Miklós azt írta, hogy a jogrendszer alapját jelentő alkotmány módosítása elkerülhetetlen volt: a (nyugati) világban olyan, progresszívnek nevezett, valójában káros liberális tendenciák jelentek meg, melyek aláássák a társadalom normális működését, sőt, meg akarják hazudtolni a biológiai valóságot, ráadásul ezen mesterségesen gerjesztett folyamatokat sokszor politikai nyomásgyakorlással akarják nemcsak a hétköznapi élet, de a jogrend részévé tenni.

– közölte. Úgy folytatta, hogy ezen ideológiai és jogi propagandát ugyanakkor a politikai nyomásgyakorlás puha és kemény eszközeivel igyekeznek ráerőltetni a társadalmakra, melynek legfőbb eszköze az állami szuverenitás megrogyasztása. A demokratikusan választott nemzeti jogi intézmények mellett ugyanis felépítettek egy párhuzamosan működő globalista politikai gépezetet, mely legtöbb esetben "nemzetközi standardokra", "univerzális emberi jogokra" vagy "uniós értékekre" hivatkozva ki akarja szervezni a döntéshozatalt nemzeti szintről nemzetközi – például brüsszeli – szintre – hangsúlyozta.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott a főigazgató, hozzátéve, hogy ezért szükséges egyszerre az alkotmányos szintű fellépés a korábban magától értetődőnek gondolt, a társadalom alapszövetét érintő kulturális értékek, sőt, a biológiai valóság védelme, valamint a szuverenitást kívülről megbillenteni szándékozó erők elleni fellépés érdekében. Szánthó Miklós kifejtette, hogy az alaptörvény tizenötödik módosítása ennek tesz eleget: egyfelől rögzíti, hogy az ember biológiailag vagy férfinak vagy nőnek születik, tehát a születési nem biológiai adottság, nem változtatható meg és az alkotmány a biológiai valóságot tekinti jogalkotási és társadalomszervezési alapnak egyaránt.

Mindezzel összefüggésben a legfontosabb talán, hogy a módosítás kimondja: a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való joga – az élethez való jog kivételével – minden más jogot megelőz, magyarán, még emberi jogi blablára hivatkozva sem lehet a gyerekeket a transzneműségre érzékenyíteni, sőt, talán nyilvános Pride-ot sem tartani. Közölte azt is, hogy a javaslat további, a gyermekek védelmére (is) vonatkozó fontos kitételt tartalmaz: alkotmányos szinten rögzíti a kábszer-terjesztés és kábszer-propaganda tilalmát.

Bár törvényi szinten e szabályok természetesen eddig is léteztek, az alkotmányos tilalom hiányát a fent említett liberális politikai gépezet kihasználta, és szociális érzékenységre, elterelésre, fokozatosságra hivatkozva igyekeztek a kábítószer-fogyasztást az "ez is csak egy rossz szokás", "más meg iszik", "na és a pálinka?" érvelésével relativizálni, a terjesztők közbiztonságra veszélyességét bagatellizálni. Mindez része annak a szélesebb progresszív politikai-jogi madárnyelv-stratégiának, mely a jó és rossz dolgok közötti különbségeket tagadja, a "mindenki másképp egyforma" és a "mindenkinek megvan a maga igazsága" jegyében az abnormalitás és a társadalomra, a gyermekekre veszélyes tendenciák elfogadását, "megértését" népszerűsíti.

Szánthó Miklós elemezése szerint az kábítószer-tilalom alkotmányban rögzített kimondása azonban lehetővé teszi, hogy a közbiztonságra és a gyermekekre súlyos veszélyt jelentő folyamattal szembeni jogi fellépést ne tudják meglékelni a drog-előállítók, használók, terjesztők vagy az azt propagálók jogaira való hivatkozással. Mindemellett, de mindezekkel összefüggésben a módosítás azt is rögzíti, hogy a más állampolgársággal is rendelkező magyar állampolgárok állampolgársága felfüggeszthető.

– írta, hozzátéve, hogy az állampolgárság felfüggesztésének lehetősége ilyen esetben a szuverén állam egészséges immunreakciója, nem egyéb.

Forrás, fotó: MTI;

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.