alaptörvény-módosítás
PS-galéria! - Elfogadta az Országgyűlés az Alaptörvény módosítását, a momentumosok végül az amúgy is lezárt Lánchidat zárták le
Száznegyven igen, huszonegy nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta hétfőn az Országgyűlés az Alaptörvény tizenötödik módosítását, amelyet a májusig az ülésekről kitiltott momentumos képviselők és híveik a Kossuth térről igyekeztek megakadályozni, majd az ülésteremben is újabb balhét szerveztek. A parlament felfüggesztette a nemrég az ülésteremben füstgyertyázó momentumos képviselők, Gelencsér Ferenc, Tóth Endre, Hajnal Miklós, Orosz Anna, Tompos Márton, Bedő Dávid, illetve a független Hadházy Ákos mentelmi jogát. A Kossuth téren nagyobb létszámmal van jelen a rendőrség is, az egyenruhások nemrég a mélygarázs bejáratában piknikező tüntetőket szállították el ölben. A momentumosok ígérete szerint bár ki vannak tiltva az ülésteremből, „az épületen belül is készültek meglepetésekkel”. Az Alaptörvény módosításáról szóló szavazáson a Momentum gyengélkedése mellett nem vett részt DK és Jobbik, az ellenzéki pártok ezt már korábban bejelentették. Mivel a Parlament blokádja nem sikerült, a Momentum improvizált, most a Sándor-palotát ostromára indultak el néhány százan, hogy Sulyok Tamást rávegyék, ne ellenjegyezze az Alaptörvény módosítását. Este fél nyolckor még csak a Lánchídig jutottak, mint az ATV fenti képén látszik, néhány tucatnyian lezárták az amúgy is lezárt hidat, de a rendőrség kettéválasztotta a rendbontókat.
Az Országházban a demokrácia, míg az épületen kívül ma annak ellenzéki földbe tiprása fog érvényesülni
Az Országgyűlés hétfőn dönthet Magyarország Alaptörvényének a tizenötödik módosításáról. A kormánypárti javaslat többek között tartalmazza a készpénzhasználat jogát, a kábítószer elleni szigorúbb fellépést, valamint kettős állampolgárok esetén - meghatározott feltételek mellett - az állampolgárság felfüggesztését is. Az ellenzék pedig a Pride betiltására vonatkozó törvényjavaslat megakadályozására bevetett parlamenti füstgránátozás és hídfoglalás után, a mai napon a Kossuth térre hirdette meg legújabb peformanszát.
Kocsis Máté: A 2026-os választás tétje a nemzeti szuverenitásunk
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az M1 és a hirado.hu közös hírháttérműsorában, a 48 percben adott interjút, amelyben beszélt az Alaptörvény 15. módosításáról, a kormány drogellenes harcáról, Ukrajna csatlakozásával összefüggő véleménynyilvánító szavazásról, valamint a Magyar Péter miatt kitört brüsszeli botrányról is.
Az alaptörvény-módosítás az egyetlen pajzs az ideológiai és politikai nyomásgyakorlással szemben
Az alaptörvény-módosítás egyszerre lép fel az ideológiai és politikai nyomásgyakorlással szemben – közölte az Alapjogokért Központ főigazgatója szerdán a közösségi oldalán.
Az Alaptörvény-módosítás értelmében már csak két nem létezik
Végső simítások után benyújtottuk a parlamentnek az Alaptörvény módosítását – közölte a Fidesz-frakció a közösségi oldalán szerda reggel. A módosítás többek között érinti a családokkal, a magyar állampolgársággal és a kábítószerrel kapcsolatos rendelkezéseket.
Orbán Viktor már be is nyújtotta a parlamentnek az alaptörvény módosításáról szóló javaslatot
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök este benyújtotta a parlamentnek az alaptörvény tizenharmadik módosításáról szóló javaslatot, amelynek elfogadása esetén a köztársasági elnök nem gyakorolhatja egyéni kegyelmezési jogát a kiskorúak sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények esetén.
Elfogadta a parlament a 2023-as költségvetést és az Alaptörvény-módosítást
Az Országgyűlés elfogadta a 2023-as költségvetést és az Alaptörvény 11. módosítását. Ennek értelmében létrejöttek a korábban bejelentett rezsivédelmi és honvédelmi alapok, valamint átnevezésre kerültek a megyék is.
Alapjogokért Központ: Vármegye, a magyar szuverenitás szimbóluma
A kommunista rezsimek először a Tanácsköztársaság idején próbálták felszámolni Magyarország történelmi vármegye-rendszerét; ez később, 1949-ben sikerült nekik, most viszont egy alaptörvény-módosítással visszatérhet a magyar jogrendbe a kifejezés. Az Alapjogokért Központ friss elemzésében fejtette ki az elnevezés visszaállításának történelmi jelentőségét.
Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
