Elfogadta a parlament a 2023-as költségvetést és az Alaptörvény-módosítást
Az Országgyűlés elfogadta a 2023-as költségvetést és az Alaptörvény 11. módosítását. Ennek értelmében létrejöttek a korábban bejelentett rezsivédelmi és honvédelmi alapok, valamint átnevezésre kerültek a megyék is.
Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi ismertetése szerint a kormány számol az ukrajnai háború elhúzódásával, amely válságot hozhat, számol a bevezetett szankciók hatásaival, a háború okozta energiaválság következményeivel, a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal. A kormány ígérete szerint a büdzsé forrásait a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének a támogatására, valamint arra fordítják majd, hogy biztonságos növekedési pályán tartsák a gazdaságot. A kabinet ugyancsak meg kívánja őrizni az ország stabilitását és tovább javítaná az egyensúlyi mutatókat, ezért továbbra is fegyelmezett költségvetési politikát követ.
KÖLTSÉGVETÉSI RÉSZLETEI
Az államháztartás központi alrendszerének kiadása jövőre 33 ezer 426 milliárd forint, míg bevétele 31 ezer 074 milliárd forint lesz. A hiány eszerint 2352 milliárd forint lesz. A kormány a jövő év végére a GDP 73,8 százalékára vinné le az államadósságot, ami az idei év végén várhatóan a bruttó hazai termék 76,1 százaléka lesz. A jövő évi költségvetés szerkezetében a korábbi alapokat két új váltja fel, a rezsivédelmi alap, amelyben 670 milliárd forint és a honvédelmi alap, amelyben 842 milliárd forint áll rendelkezésre. Az első alap a rezsicsökkentés fenntartásához biztosít forrásokat, míg a honvédelmi alap azt teszi lehetővé, hogy hamarabb, már 2023 végére elérje a kormány a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére. A két alap finanszírozásához a kormány olyan ágazatokból várja el a nagyobb társadalmi szerepvállalást, amelyek az elmúlt időszakban magas profitot értek el. Ezt jelenti az erre a profitra kivetett különadó intézménye. A hazai működési költségvetésnek mind a bevétele, mind a kiadása 27 ezer 017 milliárd forint lesz, míg a hazai felhalmozási költségvetés kiadása 3000,5 milliárd, bevétele 1999,3 milliárd. Az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadási oldalán 3 ezer 407 milliárd forinttal, míg bevételi oldalán 2 ezer 057 milliárd forinttal számol a kormány, a hiánycél itt 1350 milliárd forint.
A KIADÁSOK SZÁMOKBAN
Családtámogatásokra 2023-ban 3230 milliárd forint áll majd rendelkezésre, 453 milliárd forinttal több, mint idén. Ebből 370 milliárd forint jut a családokat érintő adó- és járulékkedvezmények fenntartására, a családi adózásra és a legalább négy gyermeket nevelő nők személyijövedelemadó-mentességére, valamint az első házasok kedvezményére. A 25 év alattiak szja-mentességére 155 milliárd forintot fordít a kormányzat, míg 490 milliárd forintot meghaladó összeg lesz az otthonteremtési program kerete. Tovább növekszik az ápolási és a gyermekek otthongondozási díja. A nyugellátásokra jövőre közel 4900 milliárd forint jut. Megmarad a teljes havi tizenharmadik havi nyugdíj, a járadékok pedig az inflációnak megfelelően növekednek. Fennmarad a nyugdíjprémium is, amelyre 25 milliárd forint áll rendelkezésre a céltartalékban. Védelmi kiadásokra 1375 milliárd forint áll rendelkezésre, a rendvédelmi kiadások pedig közel 1013 milliárd forintot tesznek majd ki. Egészségügyre 2670 milliárd forint szerepel a költségvetésben, ebből 2254 milliárd forint gyógyító-megelőző ellátásra. Oktatásra mintegy 2371 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre. A költségvetés a két uniós ciklus programjait tekintve összességében 3400 milliárd forint kifizetésével és több mint 2000 milliárd forint uniós bevétel beérkezésével számol. Magyarország pedig 604 milliárd forinttal járul hozzá az unió költségvetéséhez. Az önkormányzatok működésének támogatására mintegy 976 milliárd forint szerepel a büdzsében, az ideinél 102 milliárd forinttal magasabb, az önkormányzati rendszer teljes gazdálkodási kerete pedig négyezer milliárd forint. Folytatódik a Modern városok és a Magyar falu program is.
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
A képviselők a kormánypártok kezdeményezésére 140 igen, 36 nem szavazattal, kétharmados többséggel fogadták el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását. A döntés értelmében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását az előző önkormányzati választást követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani. A 2019 októberében mandátumot szerzett képviselők és polgármesterek megbízatása 2024. október 1-jéig tart. A két választás közös eljárásban történő lebonyolítását a költségek csökkentésével indokolták a Fidesz és a KDNP képviselői.
A történelmi hagyományokra hivatkozva változik a megyék elnevezése vármegyékre január elsejétől azzal a megkötéssel, hogy a megye elnevezés használható mindaddig, amíg a vármegye kifejezés használatára való áttérés "a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható". (Például táblákon továbbra is használható a megye.). Az indoklásban emlékeztettek arra, hogy az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig voltak a vármegyék a magyar közigazgatás alapvető területi egységei.
A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése
- fogalmaztak.
VÁLTOZIK A VAGYONNYILATKOZATI RENDSZER IS
A kormánypárti képviselők kezdeményezésére 135 igen, 45 nem szavazattal fogadták el az Országgyűlésről szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítását. A jövőben a működési keret alaptámogatás része a közös listán bejutott frakcióknak nem jár külön-külön, hanem csak a közös lista kapja meg, és az összeg egyenlő arányban oszlik meg a közös listán indult pártok frakciói között. Az egyik előterjesztő, Kocsis Máté (Fidesz) korábban azt mondta, a jogszabály 3 milliárd forintot von el a baloldali pártoktól és 2 milliárd forintot a jobboldali pártoktól. Nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetésekre hivatkozva igazították a vagyonnyilatkozati rendszert az EP-képviselőkéhez. Augusztus 5-ig kell megtenni az új nyilatkozatot, amelyben már nem kell feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükről és az érdekeltségeikről kell számot adniuk a képviselőknek.
Kapaszkodjanak meg, a Párbeszédnek megoldásai vannak!
Mégpedig az, hogy minden (is) a kormány hibája. Szabó Rebeka mindezt energetikai szakértőként villantotta meg tudását az Országgyűlésben kifejtve, a szélerőművek sokkal hatékonyabbak és gyorsabbak a villanytermelésben, mint az atomerőművek.
Még akkor is, ha azt nem orosz hitelből, oroszok építik
-szúrta hozzá kevéssé érthető megjegyzését.
Hasonlóan szürreális módon folytatta a párbeszédes képviselő mikor kifejtette, tudni véli, hogy a rezsicsökkentett ár is magasabb volt a világpiacinál, majd gyorsan hozzátette, az energiaárak már a háború előtt is emelkedni kezdtek. Szabó gondolatait összefoglalva tehát:
- a rezsiárak alacsonyabbak voltak, mint a rezsicsökkentett árak
- a rezsiárak már korábban is a garantáltnál egységárnál magasabban jártak.
Ezt tessék összerakni.
Z. Kárpát Dániel utólag megszakértette a költségvetést
A Jobbik politikusa a határozathozatalokat követően, a napirend utáni felszólalások során az eddig szövetségesei által támadott rezsicsökkentés miatt aggódott. A baloldali politikus az átlagnál többet fogyasztó háztartások áfája kapcsán adott adótanácsokat a kormánynak, mellé pedig olyan „életszagú” példákat hozott, mint az eddig 15 ezer forintos villanyszámlát termelő panellakások kedves népmeséje.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
