Ha minden igaz, mától vége a vásárlókon való korlátlan nyerészkedésnek - életbe lépett az árrésstop
A mai naptól lép életbe az árrésstop, melynek értelmében harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a tíz százalékot. A kormány ezzel a módszerrel kíván véget vetni az élelmiszerek túlárazásának. Reméljük, hogy ez valóban hatásos lesz, az elmúlt időszak érthetetlen és sokszor értelmetlen áremelései a magyar boltokban már érezhetően kellemetlen volt, csak a tojás esetében például az árrés negyven százalék, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint nyolcvan százalék volt.
Lényegében tehát itt van a haszonárstop
Az árrés az értékesítési és a beszerzési ár különbsége – azaz a közötti eltérés, hogy mennyiért adja és hogy mennyiért veszi az adott kereskedő a terméket. Ezt nézhetjük különbségként vagy hányadosként egyaránt – fontos viszont, hogy a bruttó/nettó értékesítési árat a bruttón/nettó beszerzési árral vessük össze – ismertette a Magyar Nemzet megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a számítási módot. A kereskedők az árrésből fedezik a működési költségeket (munkabér, rezsi, karbantartások), az adókat, illetve ebből termelik ki a profitot is. Ez az, aminek a mértékéből vissza kíván venni a kabinet, mintegy haszonárstopot bevezetve.
A kijelölt termékkategóriákban az árrés tehát nem emelkedhet az eddig alkalmazott (januári átlag) fölé, ahol pedig 10 százalék feletti az árrés, ott azt az alá kell csökkenteni! Ez
a 30 élelmiszerkategóriánál átlagosan több mint 10 százalékos árcsökkenést jelenthet, ami érdemi segítség a magyar lakosság számára.
A kormány szigorúan és folyamatosan ellenőrzi a korlátozás betartását és nem fogja tűrni, hogy bárki a szabályozás kijátszásával, a méltánytalanul magas árakból próbáljon profitálni. Ha a kormány azt tapasztalja, hogy a kiskereskedelmi láncok nem tartják magukat a szabályozáshoz, akkor azt minden kategóriára kiterjesztik - közölte az NGM.
Az árrés szabályozás betartása többnyire nyomon követhető – derül ki Regős Gábor válaszaiból is. Az értékesítési ár ugyanis könnyen megfigyelhető, hiszen ezzel a vásárlók is közvetlenül találkoznak, ezt a hatóság is ellenőrizni tudja. Ami egy fokkal nehezebb kérdés, az a beszerzési ár. Erről a szállítói számlákon van információ, illetve értelemszerűen létezik szerződés, amely az árat tartalmazza vagy az azt meghatározó képletet definiálja – így tehát ez is visszakövethető. Nehézség ott fordulhat elő, ha a polcon „kétféle” beszerzési árú termék van – az első szállítmány beszerzési ára olcsóbb, a másodiké drágább például. Hiszen ilyenkor két különböző ár lehetne érvényben, azaz így gondoskodni kell arról, hogy a különböző árú szállítmányok külön kerüljenek ki.
Egy másik – és sokkal egyszerűbb – módszer lehet ugyanakkor, ha az adott időszaki beszerzések és értékesítések összességét vetik össze az ellenőrzés során – itt persze lehet egy kisebb csúszás a beszerzés és az értékesítés ideje között.
30 termék olcsóbb lehet, de mi van a többivel?
A Magyar Nemzet feltette a kérdést, hogy az árréskorlátozás nem jelenik-e meg más termékekben, amelyek nem tartoznak a haszonárstop körébe. Regős Gábor szerint valamekkora drágítás nem elképzelhetetlen – az áthárítás mértéke egy 0 és 100 közötti skálán vélhetően nem 0 és nem 100 lesz, azaz nem lehet mondani, hogy egyik termék ára sem fog változni, és azt sem, hogy mindegyik másik terméké vagy termékköré módosul. Kérdés, hogy ha már termékek drágítása túl nagy mértékű lesz, arra a kormányzat tud-e valamit lépni – avagy a korlátozás esetleges további kiterjesztése mennyire lenne hatékony.
Minderre válaszul a kormány határozott fellépést ígér. Végső esetben a kormány ugyanis kész a hatósági árak újbóli bevezetésére is. A nyilatkozatok alapján nem tűrik ugyanis, hogy a kereskedelmi szereplők a családok és a nyugdíjasok kárára nyerészkedjenek, ezért minden szükséges lépést megtesz a megfizethető élelmiszerárak biztosítása érdekében. Februárban az élelmiszeráremelés meghaladta a 7 százalékot, ami jelentős teher a magyar lakosság, különösen a családok és nyugdíjasok számára, elfogadhatatlan, sőt felháborító. Az önkéntes árcsökkentés nem bizonyult eredményesnek, ezért mától életbe lép a kormány komplex lépéssorozatának 2. intézkedése: 30 alapvető élelmiszerkategória esetében 10 százalékos profitplafon kerül bevezetésre.
A kormány egyértelmű és határozott célja az indokolatlan, profithajhász élelmiszeráremelés letörése. Mindezekből fakadóan kiemelten fontos, hogy a kereskedelmi szereplők és a beszállítók is megértsék és elfogadják a kormány célkitűzését és együttműködjenek a megfizethető élelmiszerárak biztosítása, a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében. A kormány az intézkedés betartatása érdekében a jövőben is folyamatosan figyelemmel kíséri az élelmiszerárak alakulását. Ha azt tapasztalja, hogy a kiskereskedelmi láncok nem tartják magukat a szabályozáshoz, megpróbálják azt megkerülni vagy kijátszani és tovább folytatják tisztességtelen árazási gyakorlatukat, akkor az árréskorlátozás kiterjesztésre kerül minden élelmiszerkategóriára! Végső esetben pedig a kormány 3. lépésként kész a hatósági árak újbóli bevezetésére is.
Mint ismert, az árrésstop mától ezekre az alapvető élelmiszerekre vonatkozik:- Csirkemellfilé
- Csirkecomb
- Csirkefarhát
- Csirkeszárny
- Egész csirke
- Pulykamellfilé
- UHT tej, 1,5%
- UHT tej, 2,8%
- ESL tej, 1,5%
- ESL tej, 2,8%
- Étolaj
- Margarin
- Sertészsír
- Vaj
- Finomliszt
- Rétesliszt
- Késői burgonya
- Kristálycukor
- Sertéscomb
- Sertéskaraj
- Sertésoldalas
- Sertéstarja
- Tojás
- Tejföl
- Trappista
- Tehéntúró
- Natúr joghurt
- Gyümölcs joghurt
- Fokhagyma
- Párizsi
