Pesti Srácok

Ismét lebukott Magyar Péter, ezúttal az egészségügyről hazudozott, nyolcezerrel több orvos dolgozik most hazánkban, mint Gyurcsány idején

Ismét lebukott Magyar Péter, ezúttal az egészségügyről hazudozott, nyolcezerrel több orvos dolgozik most hazánkban, mint Gyurcsány idején

Nincs fék a kamuvonaton, még a nemzeti ünnep sem akadályozza meg Magyar Pétert abban, hogy ordas hazugsággal zajszennyezze össze a közbeszédet. Ezúttal a Tényellenőrbuktatta le a Tisza elnökét, akinek március 15-ről is csak az egészségüggyel kapcsolatos hazudozás jutott eszébe.

Az elmúlt években gyakran felmerült a magyar egészségügyi munkaerőhiány kérdése. Magyar Péter március 15-i beszédében azt állította, hogy „soha nem látott orvos- és ápolóhiány” van Magyarországon. A Tényellenőr ennek kapcsán megvizsgálta a statisztikai adatokat, hogy kiderüljön, mennyire helytálló ez a kijelentés.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010-ben 33 943 orvos dolgozott az országban, míg 2023-ra ez a szám 42 065-re emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az orvosok száma több mint 8000 fővel növekedett, és tízezer lakosra ma már 44 orvos jut, szemben a 2010-es 34-gyel. Hasonló növekedés tapasztalható a kórházi szakdolgozók esetében is: számuk 2010-ben 96 373 volt, mára pedig elérte a 104 103-at, ami több mint 7700 fős emelkedést jelent.

Bár az orvoselvándorlás és az egészségügyi szakemberek hiánya valóban létező jelenség, különösen az EU-csatlakozás és a gazdasági válságok nyomán, a statisztikai adatok nem támasztják alá azt az állítást, hogy példátlan orvos- és ápolóhiány lenne Magyarországon. Az egészségügyi dolgozók mozgása globális tendencia, és a legtöbb fejlett országban problémát jelent az ágazati munkaerőhiány. Mindazonáltal az elmúlt években Magyarországon az orvosok és szakdolgozók száma növekedett, ami a kormányzat béremelési programjának eredményességére utal. Ennek fényében megkérdőjelezhető Magyar Péter kijelentése, miszerint a jelenlegi helyzet példátlanul súlyos lenne.

PestiSracok facebook image

Forrás: Tényellenőr, Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.