Pesti Srácok

Orbán Viktor: Ukrajna uniós csatlakozása romba döntené a magyar gazdaságot

Orbán Viktor pénteken reggel a Kossuth Rádióban adott interjú elején arról beszélt, hogy az áraknak csökkennie kellett volna, mert számos olyan gazdasági történés ment végbe, aminek ezt kellett volna eredményeznie. A kormányfő ezen kívül beszélt még az édesanyák SZJA-mentességéről, Ukrajna uniós csatlakozásáról és az európai védelem finanszírozásáról.

A miniszterelnök az árakkal kapcsolatban közölte, hogy számos gazdasági tényező, mint a forint erősödése, a tűzszünet kilátásai, valamint a gáz és olajárak esései nem jelentek meg az élelmiszerárakban.

Az árrésstop intézményéről azt mondta, hogy Európában másik négy ország is már bevezette azt. Kifejtette, hogy árrésszabályozás lényege, hogy a kereskedő a beszerzési árra csak 10 százalékot tehet rá, és így nem lehet visszanyomni a termelőkre ennek a hatását. Ha hatósági árat vezetnének be, akkor az vissza lehetne terhelni a termelőkre - tette hozzá a miniszterelnök. A 30 alapvető élelmiszert sorolták be ebbe a körbe. Orbán Viktor azt mondta, hogy ezek hatása már most is látszik

PestiSracok facebook image

A harminc év alatti egyedülálló édesanyák SZJA-mentessége

A miniszterelnök elmondta, hogy azért vezették be a 30 év alatti egyedülálló édesanyák SZJA-mentességét, hogy könnyítsenek az anyák helyzetén. Kiemelte, hogy a kormány éppen ezért azon dolgozik, hogyan tudnának segítséget nyújtani az édesanyáknak a gyermeknevelésben. A családokat segítő további kormányzati intézkedésekről kifejtette, hogy egy 18 éven felüli fiatal 25 éves koráig nem fizet szja-t. Ezzel párhuzamosan a két-és háromgyermekes édesanyáknak nem kell szja-t fizetniük életük végéig.Hozzátette, hogy a 40-50 és az 50-60 év közötti anyák is kapnak majd kedvezményt, és a a kiskorú gyerekek esetében az apák is jogosultak az adóvisszatérítésre.

Élethosszig tartó adómentesség

Orbán az édesanyák élethosszig tartó adómentességéről úgy fogalmazott, hogy azt a kormány most tudja bevezetni. Ugyanakkor óvatos a várható hatásokkal kapcsolatban. A kormányfő azt mondta, hogy a nemzet szempontjából kulcskérdés, ha valaki gyermeket vállal. A cél pedig az, hogy

Kell még néhány év, és akkor azt mondhatjuk majd, hogy nem járnak rosszabbul a gyermeket vállalók, mint akik nem teszik meg ezt– tette hozzá a miniszterelnök.

Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz

Orbán Viktor emlékeztetett, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy 2030-ig kell megtörténnie Ukrajna EU-s csatlakozásának. Éppen ezért most egy kérdésben lesz majd szavazás Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem szabad, hogy Brüsszelben döntsenek az uniós tagságról. A kormányfő a továbbiakban kiemelte, hogy 26 uniós tagállam döntött az Ukrajnai háború mellett, és ezért az állam gyorsított felvételi eljárásban fog részesülni. Megjegyezte, hogy ugyan Ukrajna Brüsszeltől messze van, de Magyarország esetében a következmények sokkal súlyosabbak, mert Ukrajna csatlakozás romba döntené a magyar gazdaságot. Orbán szerint "nem szabad engedni néhány tojásfejűnek, hogy papíralapon döntsön”.

– mondta a kormányfő.

Vannak magyar pártok, akik még mindig a háború oldalán állnak

A miniszterelnök kijelentette, hogy a Demokratikus Koalíció és a Tisza Párt teljes mértékben támogatja a háborút. Velük szemben áll a Fidesz és a Mi Hazánk, akik noha két különféle csoportba tartoznak, de a béke pártján állnak.

Uniós csúcs: védelem és finanszírozás

Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy még továbbra sem lehet tudni, hogy a védelmi fejlesztéseket, hogyan fogjuk finanszírozni. Magyarország esetében az Alaptörvény nem támogatja a közös hitelfelvételt, de erről az Országgyűlésnek csütörtökig kell mondania valamit. Orbán kiemelte, hogy ő maga nem támogatja a közös hitelfelvételt.

Vezető kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher. Videó: Orbán Viktor Youtube-csatornája

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!