Pesti Srácok

Trump azokat az országokat védené meg, akik hajlandóak tenni a biztonságukért

Trump azokat az országokat védené meg, akik hajlandóak tenni a biztonságukért

Az amerikai elnök megelégelte, hogy olyan országokat kel védenie a hadseregével, akik nem hajlandóak tenni a saját biztonságukért. A hírek szerint ezért az Európában állomásozó csapatokat inkább oda helyezné át, ahol a kormányok költenek a saját fegyverkezésükre.

Az Egyesült Államok elnöke 35 ezer katonát vonna ki Németországból, a katonák egy részét pedig Magyarországra helyezné át. Donald Trump olyan országokba küldene katonákat, amelyek hajlandóak többet fordítani hadseregük fejlesztésére. Egy Fehér Házhoz közeli forrás szerint Donald Trump azon gondolkodik, hogy kivon 35 ezer aktív szolgálatot teljesítő amerikai katonát Németországból, egy részüket pedig Magyarországra telepítené azzal az indokkal, hogy Magyarország szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal – írja a The Telegraph nyomán az Index.

Brian Hughes, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivője elmondta:

A cikk szerint az amerikai elnököt dühíti, hogy „Európa háborút akar”, és inkább olyan országokba küldene amerikai katonákat, amelyek hajlandóak többet fordítani a haderejük fejlesztésére. NATO-adatok szerint 2024-ben Németország a GDP-je 2,12, Magyarország a GDP-je 2,11 százalékát fordította védelmi kiadásokra. Az élen Lengyelország áll 4,12 százalékkal, a második Észtország 3,43 százalékkal, az Egyesült Államok pedig a harmadik, 3,38 százalékkal, azonban még így is kétszer annyi pénzt (976,7 milliárd dollárt) költött haderejének fejlesztésére. Körülbelül 160 ezer aktív szolgálatban lévő katona állomásozik az Egyesült Államokon kívül, akiknek nagy része Németországban van.

Forrás: Index; Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!