Pesti Srácok

Az erdélyi magyaroknak arra van szükségük, hogy Románia következő elnöke végre tisztelje őket

Az erdélyi magyaroknak arra van szükségük, hogy Románia következő elnöke végre tisztelje őket

Az erdélyi magyaroknak arra van szükségük, hogy Románia következő elnöke tisztelje őket, és tegye lehetővé számukra, hogy megőrizhessék és megerősíthessék identitásukat, megtarthassák az ehhez szükséges intézményeiket - mondta Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Csíkszeredában, a Crin Antonescuval közösen tartott kampányrendezvényen.

Kelemen Hunor úgy fogalmazott, hogy ő bízik abba, hogy "Crin Antonescu ilyen ember". Az RMDSZ elnöke a csíkszeredai megyeházán, a szövetség polgármesterei, önkormányzati és parlamenti képviselői előtt mondott beszédében az államfőjelölt támogatására, mozgósításra kérte a helyi választottakat.

Utalva Antonescu korábbi, Kovászna megyei látogatására aláhúzta: az elmúlt húsz évben először fordul elő, hogy román államfőjelölt kétszer látogat Székelyföldre. Ez a tisztelet és nyitottság, a normalitás jele, és azt mutatja, a jelölt nem fél attól, hogy a román választók nem fognak rá szavazni a magyaroknak tett gesztus miatt - húzta alá.

Kelemen Hunor hangsúlyozta: a kormánykoalíció közös államfőjelöltje az egyedüli, aki az elnökválasztás második fordulójában képes legyőzni a szélsőséges George Simiont. Közölte: az RMDSZ vagy megnyeri az elnökválasztást Crin Antronescuval és kormányon marad, vagy Simion győz és káosz lesz.

PestiSracok facebook image

Kifejtette: az ország a történelemnek olyan "körfogalmához" érkezett, ahonnan nem minden kijárat vezet a jövőbe, van, amely a múltba visz. Fontosnak nevezte, hogy Románia periférián lévő országként a nyugati oldalon maradjon és ne sodródjon keletre.

Rámutatott: az 1,2 milliós erdélyi magyar közösség erős, ezt a tavalyi választásokon is bizonyította, és tiszteletet vár az államelnöktől, amit eddig nem kapott meg.Antonescu elnöksége ezt elhozhatja, és a román-magyar kapcsolatok is javulnának általa- mondta.

Crin Antonescu kijelentette: örül, hogy "Székelyföld szívében" lehet. Hangsúlyozta: konzervatív emberként fontos számára Európa, az identitás és hagyományok őrzése, és tiszteli az erdélyi magyar közösség ez irányú erőfeszítéseit.

Rámutatott: az államelnök feladata garantálni az ország minden egyes polgárának jogait, de főként a kisebbségekéit. Az identitáshoz való jogot az európai értékekhez való ragaszkodást is fontosnak nevezte.

Felidézte: amikor 1996-ban az RMDSZ először lett a román kormány tagja, ezzel sokan nem értettek egyet, de mára mindenki elismeri, hogy a szövetség bukaresti jelenléte a stabilitás és fejlődés garanciája. Emlékeztetett: a kisebbségi jogokat sem volt könnyű biztosítani, ezért vigyázni kell, hogy az említett "körforgalomban" megtalálják a kivezető helyes irányt.

A meghívottakat Bíró Barna Botond, Hargita megye tanácselnöke is köszöntötte, aki azt hangoztatta, hogy meg kell védeni az elkezdett beruházásokat, a közös értékeket. Ha Románia "előre megy", akkor Hargita megye is fejlődik, és ez fordítva is igaz - mondta, és meggyőződésének adott hangot, hogy Crin Antonescu olyan elnök lenne, "aki összeköt és nem elválaszt".

Korodi Attila csíkszeredai polgármester a térség értékeire hívta fel a figyelmet, és aláhúzta: ezek nem csak a szűkebb térséget, hanem az ország egészét gazdagítják. Arra is rámutatott, hogy a székelyföldiek érzik a leginkább, ha az országban feszültségek vannak. A kampányrendezvényen a kormánykoalíciót alkotó Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei vezetői is szót kaptak.

Crin Antonescu csíkszeredai látogatása során vállalkozókkal is találkozott. Délután a Székelyudvarhely mellett Szejkefürdőre látogat, ahol a Mini Erdély Parkot és az Orbán Balázs Múzeumot tekinti meg.

Forrás: MTI/Kelemen Hunor Facebook oldalaVezető kép: RMDSZ

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)